Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)

Sándor István: Az MKP és a katolikus egyház vizsonyáról Borsod megyében 1945-1948 között

ban: az MKP a választópolgárok akaratához képest túlképviselt párt Borsodban is. A kommrrnista pártnak az egyházzal szembeni magatartása a korszak első' felében kettősséget mutat. Egyfelől a klérus /főképp az alsópapság/, s rajta keresztül a laikusok megnyerését, másfelől az eklézsia meggyöngítését. E tevékenységek csak látszólag ellentétes irányúak, valójában egyazon célt szolgálnak. A Magyar Kommunista Párt kezdettől fogva fontos szervezeti tényezőknek tekinti a nőket és a fiatalokat, megszervezésükkor azonban gyakran ütközik ellenállásba. A többi között a fejlett struktúrával és számottevő népszerűséggel rendelkező civil, de egyházhoz kötődő egyesületek akadályozzák a párt terjeszkedését. Megbélyegzésük, majd felszámolásuk ezért szükséges. A Katolikus Legényegyletek Országos Testületének a főbb politikai erőkkel egyfajta modus vivendit kereső irányvonala

10 is hiábavalónak bizonyul, a léte elegendő ok arra, hogy véget vessenek neki. Az MKP Ujdiósgyőri Szervezetének Vizsolyra kiküldött agitációsai jelentik 1945 szeptemberében: „A népeket a pap vezeti... A plébános fiatal, 34 év körüli /:ravasz:/ az egész fiatalságot a kéziben tartja, a /:Kalot:/ keretében."

11 A KALOT-tal példálózva az ózdi járási párttitkár 1946 első hónapjában már egyenesen azt kéri a párt Központi Vezetőségétől, indítványozza a belügyminiszternél a különböző társadalmi egyesületek feloszlatását az egész ország területén.

12 Kérése összecseng az országos pártvezérek szándékával, akik elérik, hogy június 25-én az MKP irányította Belügyminisztérium főfelügyelete alá kerüljön „az egyesülési szabadsággal elkövetett visszaélések megakadályozása végett" az összes civil szervezet.

13 Ez az intézkedés gyakorlatilag szabad kezet ad a tárca vezetőjének arra, hogy a kommunisták által tudatosan gerjesztett és terjesztett hamis vádak alapján „fasiszta terrorszervezeteknek" minősített egyesületek - mind előtt a KALOT - működését betiltsa. Rajk László belügyminiszter 1946 júliusában meg is kezdi a katolikus szervezetek feloszlatását. Rendelkezéseinek következtében mintegy 1500 szervezetet számolnak fel. A hitbuzgalmi egyesületek (például Rózsafüzér-társulat, Mária-kongregáció) erős ellenőrzés mellett működhetnek tovább.

14 A rágalmak és a feloszlatások ellen hiába tilta10 Erről és a KALOT egész történetéről ld. Balogh M., 1998. 11 B-A-Z. m. Lt. XXXIII-5/1. 53. f. 1. 12 B-A-Z. m. Lt. XXXIII-5/1. 53. f. 105. 13 Mészáros I., 1989. 61-62. pp. 14 Szabó Cs., 2000. 26. p.