Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)

Sándor István: Az MKP és a katolikus egyház vizsonyáról Borsod megyében 1945-1948 között

laikus hívők érdekeit is szolgálja.

3 Nem lényegtelen körülmény, hogy a fenti mondatok Borsod vármegye első emberének szájából hangzanak el. Jelen tanulmány kísérlet a Magyar Kommrrnista Párt és a Magyar Katolikus Egyház Borsod megyei viszonyának megközelítésére. Fogódzókat keres egy átmeneti korban

4 két intézmény működésének metszéspontjai között. Mi jellemzi ezt a kapcsolatot? Mennyiben egyszerűsíthető? Van-e eltérés a Borsod megyei és az országos relációk tekintetében? A dolgozat két fő részre tagolódik. Az első fejezet az 1945-ös és a 1947-es parlamenti választások közti, a második az ezt követő időszakból veszi tárgyát. Az első időszakasz meghatározó az MKP-nek a katolikus egyházhoz való viszonyulásában, ezért igaz ez megfordítva is. A második időszakaszban a már meglevő tendenciák erősödnek fel, s érik el céljukat. Az 1947. évi elektusnak mint korszakközéppontnak kiemelését, az említésre kerülő történések többségének a köré csoportosítását ez indokolja. Az 1945. november 4-én megtartott nemzetgyűlési választásokon a Magyar Kommrrnista Párt összességében a harmadik helyen végez. Az országosétól azonban eltérő a XV. választókerületben (a mai BorsodAbaúj-Zemplén megye területén) és Borsod vármegyében elért eredménye. Érdemes összehasonlítani ezen a három szinten a kormányt létrehozó pártok sorrendjét és a rájuk leadott érvényes szavazatok arányát. Országos viszonylatban

5 A XV. Választókerület viszonylatában

6 Borsod vármegye viszonylatában

7 1. Független Kisgazdapárt 57,0% 1. Független Kisgazdapárt 56,4% 1. Független Kisgazdapárt 48,3% 3 Az „érdekegyezést" világosan fogalmazza meg Losonczy Géza a Szabad Nép 1948. március 21-i számában: „Tudjuk, hogy a békés megegyezésnek - főként a nép és az alsópapság körében - sokkal több híve van, mint általában gondolják. Az egyházi reakcióra is az a sors vár, ami a pártpolitikai reakcióra: az elszigetelődés és az elsorvadás. A magyar egyházak érdeke azt követeli, hogy a vallás és a reakció szétválasztása minél hamarabb és minél fájdalommentesebben menjen végbe." Idézi Gergely ]., 1985. 62. p. 4 Az 1944/1945-1948/1949 közötti időre több megnevezés is született a történetírásban: „népi demokrácia", „koalíciós évek" stb. Az ilyen kifejezésekkel történő elnevezési gyakorlat Romsics Ignác szerint „olyan eufemizmus, amely éppen az átalakulás lényegét és irányát hagyja homályban." Az 1944-1949-es korszakot „Magyarország szovjetizálása" -ként határozza meg. „Az, hogy ezt sokan nem látták előre, mások pedig nem így élték meg, nem változtat azon, hogy a Szovjetunió és a magyar kommunisták célja kezdettől az ország szovjetizálása volt." Romsics I., 1999. 271. p. 5 Szerencsés K., 1992. 33. p. 6 Varga G.-né 1970.191. p. 7 Varga G.-né 1970. 191-192. pp.