Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)

Kende Tamás: Egy forráskiadás elé. Historigráfiai és forráskritikai kérdések

ban épp Abaúj-Torna megyéről készültek, nyilvánvaló okok miatt: erre a „politikailag elmaradott" megyére, annak megdolgozására az átlagosnál nagyobb hangsúlyt fektetett az MKP.

41 A falujárók és a vándor népnevelők jelentései a konkrét település és pártszervezete leírására megkerülhetetlen forrástípus. Ahogy a társadalomtörténeti kutatások számára is megkerülhetetlen dokumentumok ezek.

42 Ám van e forrásoknak egy olyan sajátossága, mely a szűken vett párttörténetírás szempontjából is megkerülne te tienne teszi az említett forrásokat, még ha az eddigi párttörténetírás ezeket ez idáig hanyagolta. Miről is szólnak ezek a dokumentumok, leírások, kérdőívek? Milyen szituációban keletkeztek ezek és kik írták ezeket? Fontos szempont az is - kérdőívek esetén -, hogy kik készítették a kérdőíveket, fogalmazták meg a kérdéseket? Egyáltalán: a kérdőívet összeállítók és az „összeírtak" ugyanazt a nyelvet beszélték? Mennyire értették, érthették egymást? Mennyiben értettek mást és mást egy-egy szó, kifejezés alatt. Mondjuk a „kommunizmus" és a „párt" szavak ugyanazt jelentették az Akadémia utcában, mint, teszem azt, Taktaszadán ugyannak a pártnak a tagjai számára?! A szituáció a társadalomtörténész számára ismerős. „Misszionáriusok a csónakban".

43 Budapestről a Központi Vezetőség Szervezési Osztályán keresztül a „terepre" érkező pártmunkások rögzítették az aktuális abaúji (és más vidéki) állapotokat: elsősorban politikai állapotokat. Öntudatos, a párt programját, annak szabályzatát ismerő pártmunkásokról van szó, kik a pártközpont által előírt és/vagy vizionált párt, pártszervezet, pártélet helyett valami egészen mással voltak kénytelenek szembesülni a terepen. Ebből a természeténél fogva ellentmondásos szembesülésből nem csak a leírandó, leírt településre vonatkozóan kaprmk érdekes adatokat, de rekonstruálható a kommunista párt önképe, az önkép alkalmazhatóságának korlátozott volta a valóságban, s viszont: a helyi, falusi pártszervezetek tagjainak pártképére vonatkozóan is hallatlanul érdekes adatokat szolgáltatnak az említett források. Ahogy a helyi társadalomnak a kommunizmushoz és annak pártjához való vi41 PTIA 274-16651 öe.; PTIA 274-21/94. Öe.; PTIA 274-16/134. Öe.; PTIA 274-21/47. Öe. 42 A helyi párttörténet szinte nem foglalkozott ezekkel. Egy közlemény keletkezett a témáról, a falujáró mozgalom megszervezéséről és arról, hogy a miskolci, diósgyőri kommunisták hogyan segítették a dél-borsodi falvakat. A dolgozatból épp a falujárók jelentéseinek legizgalmasabb mozzanatai hiányoznak. TOLNAI Ferenc 1971, 4. 52-58. pp. Szinte természetes, hogy az elemzésben sem Abaújról, sem Zemplénről nem tesznek említés. « MEDICK, Hans In.: VÁRI András (szerk.) 1988. 62-103. pp.