Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)
Kende Tamás: Egy forráskiadás elé. Historigráfiai és forráskritikai kérdések
nyilvánosan ez a párt sem vállalta fel az 1919-es hagyományokat, de ahogy az országos politikában Böhm Vilmost mégis vállalták és aktivizálták a koalíciós időkben, a miskolci szociáldemokraták egyik vezetője, az 1947-től Miskolc főispánjaként tevékenykedő Csacsovszky József régi 19-es „veteránnak" számított 32 . Ezzel szemben tény, hogy az MKP regionális vezetői között nem találhatunk egyetlen 19-es kádert sem. Természetes módon Borsod-Gömör-Kishont, Abaúj-Torna és Zemplén megye, melyek kommunista szervezeteinek irataival ismerkedhetünk meg e kötetben, számtalan mozaikszerűen elhelyezkedő mikrotársadalomból állt. Általában elmondható, hogy szempontunkból a két véglet Borsod megye - annak északi, ipari területei - és Abaúj megye volt. Abaúj csonka vármegye társadalma társadalmilag, gazdaságilag és kulturálisan alapvetően különbözött akár Borsodtól, akár Zempléntől. A különbségeket a korszak két demokratikus választásának eredményei mutatják a legjobban. A két véglet Miskolc és a borsodi iparvidék, valamint Abaúj-Torna. A 45-ös választásokon „75%-os" Abaújnak a korszak kommunista vezetői között a sötét volt az eposzi jelzője. 33 A vidék Zala megyéhez hasonlóan a „fordulatig" csekély hajlandóságot mutatott a kommrrnista és szociáldemokrata eszmék iránt. Borsod iparvidéke és Miskolc a párttörténeti irodalomban a túlzott „baloldali" jelzőt érdemelte ki. A fenti végletesség a szakirodalomban is megfigyelhető. A fényes és vörös múlt fejezeteit adatoló helytörténeti művek Borsod megyére és Miskolcra koncentráltak. 34 Nem véletlen, hisz ezen a vidéken volt jelentősebb munkásmozgalom a két világháború alatt, s a koalíciós időkben is ezen a vidéken „jeleskedtek" inkább a kommunisták, mint Zemplénben és Abaújban. A „jeleskedés" kizárólagos - és kézenfekvő - mutatói az 1945-ös és az 1947-es választások eredményei. Az erre vonatkozó utalások rmásig megjelennek a helytörténeti szakirodalomban. A választások és azok eredményeinek lokális elemzése mellett a helyi párttörténeti kutatások, és publikációk másik főcsapása volt a felszabadulást követő közigazgatás, a Nemzeti Bizottságok megszervezésének története. 35 Szintén hasonló súllyal jelentkezett a szakirodalomban a földreform, a földosztás. 36 Érdekes módon ez utóbbi két jelenség historiográfiájának 32 LEHÓCZKY Alfréd (szerk.) 1969, 13.p. 33 PTIA 274. F. 16. cs. 135. o.e. 2.1. Abaúj „a sötét megye". Jelentés 1947. január 15. 34 Erre példa KLUGER Lászlóné 1964.; vö. DEÁK Gábor 1965. 35 KUN László 1965. 36 KUN László 1964. 348-384. pp. Kun e dolgozatából sem hiányzik a túlzó baloldaliság megemlítése: A népi demokratikus forradalom kibontakozásának egyik alapvető bor-
