Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)
Kende Tamás: Egy forráskiadás elé. Historigráfiai és forráskritikai kérdések
volt épp csekély, hisz a fent vázolt párton belüli politikai viszonyok között kellett az MKP szervezeteit konszolidálnia, s az 1945 márciusában meghirdetett tagtoborzást koordinálnia. Ekkorra a már a Budapesten tevékenykedő Központi Vezetőség szakított az addigi, területein amúgy sem működő, szigorú káderpolitikával s nem kis mértékben az ÉszakMagyarországon adott viszonyok legalizálására is meghirdette a nemzeti tömegpárttá válás politikáját. Ettől kezdve a pártszervezési munka főcsapása a tagtoborzás lett. Borsodban, az ipari és bányavidékeken tömegesen csatlakoztak a Párthoz. Zemplénben, ha akadozva is; de szintén sikerült elérni az áttörést, a Kommunista Párt tömegpárttá változtatását és mások, - a nem kommunista pártok, illetve a helyi társadalom általi elismertetését. Mert ne feledjük, egy olyan párt határozta el 1945 tavaszán, hogy a legnagyobb nemzeti tömegpárttá válik, amely párt jó fél évvel korábban még a teljes illegalitásban volt, vagy épp külföldön, elsősorban a Szovjetunióban. A Horthy korszak hivatalos antikommunizmusa és az 1919-es Tanácsköztársaság nem egyértelműen pozitív emlékezete (ez különösen a falvakra vonatkozik) megnehezítette a vidéken jószerivel vadonatúj párt társadalmi elfogadottságát. Amint azt forrásainkban is látni fogjuk, ez a folyamat megyéinkben eltérő intenzitással és eredményekkel zajlott. Abaúj-Torna vármegye területén például korszakunkon végig komoly nehézségekbe, társadalmi ellenállásba ütközött a pártszervezés, a párt meggyökereztetése a helyi társadalomban. Nem véletlen, hogy a központi káderek, instruktorok, népnevelők és falujárók meggyőzésére különleges hangsúlyt fektettek Abaúj „meghódítói". A „sötét" Abaúj, a „75%-os megye" e szempontból kemény diónak bizonyult. Ha nem is a teljes régióra, de a borsodi iparvidékre - pontosabban Miskolcra és Diósgyőrre vonatkozólag - még egy, az országos átlagtól eltérő jelenséget is figyelembe kell vennünk, ha meg akarjuk érteni a helyi politika és különösen a kommimista párt sorsának, történetének alakulását. Ez pedig a szociáldemokrata és szakszervezeti legális munkásmozgalom hagyománya. 31 A politikailag a „világot megváltó nemzetközi szociáldemokrácia" magyarországi pártjában szocializálódott munkások 1945 előtti tömeges megléte a térségben nagyobb befogadókészséget jelentet a kommunista eszmék iránt, mint az azt nélkülöző vidékeken. Érdemes jelezni a Szociáldemokrata Párt kapcsán, hogy bár 3i A gyökerekre ld. LEHÓCZKY Alfréd 1966, 4., 1967, 1., 1967, 3.; A megye munkásmozgalmának a forrásokba kevésbé elmerülő összefoglaló kísérlete EMODI Gyula 1987.
