Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)

Kende Tamás: Egy forráskiadás elé. Historigráfiai és forráskritikai kérdések

kül tömegesen csatlakoztak Ózdon a radikális kommrrnista párthoz akkor, mikoron annak nem volt kapcsolata a pártközponttal.

26 A miskolci szervezet taglétszáma ebben az időben nem ismert. Ha a MOKAN szektásságát szemünk előtt tartjuk, úgy gondolhatjuk, hogy Miskolc és Diósgyőr „kommunista pártjai" nem voltak 45 március elején olyan tömegesek, mint az említett két településen. Azzal a Központi Vezetőség is tisztában volt, hogy az akkor a pártba jelentkezőkkel szemben még fenntartott igen szigorú formai és morális követelményeknek az északi iparvidék pártszervezeteinek tagjai en masse nem feleltek, mert nem felelhettek meg.

27 Gerő Ernő már 1944 decemberében kételyeinek adott hangot a tágabb régió egyes pártszervezeteinek létszámával kapcsolatban. Konkrétan azt kérdezte, hogy miképpen lehetséges nemrég még erős nyilas befolyás alatt álló területeken a kommunista párt spontán és tömeges megszerveződése. Feltételezte, hogy nem kevés hajdani nyilas is bekerült a kommrrnista pártba. Ezt a párt észak-magyarországi szervezetének figyelmébe ajánlotta.

28 A Gerő levél következtében Révész Géza bejárta az északi iparvidék kommunista szervezeteit, s Ózd esetében konkrétan jelezte a volt nyilasok jelenlétét a helyi, igen népes pártszervezetben, sőt: annak vezetőségében.

29 Ebből is látszik, hogy a párttörténet azon állítása, miszerint 1945 koratavaszáig - mikor meghirdették a Magyar Kommrrnista Párt tömegpárttá változtatásának politikáját - a párt új tagjai komoly morális, politikai és formális előírásoknak kellett megfeleljenek (a Szegeden kiadott ideiglenes szervezeti szabályzat két párttag ajánlását és önéletrajzot írt elő, mint minimumot a jelentkezők számára), legalábbis Észak-Kelet Magyarországon nem állja meg a helyét. Mint láthattuk és a forrásokból is kiderül, a Magyar Kommrrnista Párt regionális szervezetei már a párt legális történetének elején is sokban eltértek az országos átlagtól - vagy attól, mit annak véltünk - és a Központi Vezetőség direktíváitól. Nem véletlen, hogy az MKP Észak-Magyarországi Területi Titkárságának

30 vezetésével a tekintélyes, határozott és ami Miskolcon, mint a Titkárság székhelyén fontos volt: partizán múlttal rendelkező régi internacionalista kommunistát Nógrádi Sándort bízták meg. Feladata nem 26 A két világháború között hiányzó munkásmozgalomra ld. VASS Tibor 1978. 4.p. 27 A jelenségre ld. KENDE Tamás - SOMORJAI Lehel: i.m. 28 PTIA 274-16/119. Öe. 20.p. M PTIA 274-16/86. Öe. 2.p. 30 A Titkárság alá tartozott Borsod, Abaúj, Zemplén, Heves és Nógrád megyék.