Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)
Kapusi Krisztián: Hitközségi konfliktusok és az izraelita skizma időszaka Miskolcon (1850-1875)
dekérvényesítése, felbátorodva a kongresszusi fejlemények nyomán megtagadták a gabella fizetését, valamint önálló mészárszéket kívántak felállítani. 40 A városi tanácsnak rá kellett döbbennie, hogy szélesebb öszszefüggések ellenében működve, hosszú távon lehetetlen hatósági intézkedésekkel egyben tartani a miskolci hitközséget. Az ortodoxia zöld jelzést kapott a kormányzattól: kultuszminiszteri rendelet értelmében, 1870 márciusától nem volt kötelező érvényű a kongresszusi szervezet, 1871. november 15-én pedig jogszabályi szintre emelték a Hitőr Egylet által fogalmazott, „Szervező alapszabályzat Magyar- és Erdélyország autonóm hittörvényű zsidó hitfelekezete számára" címet viselő ortodox alapokmányt. 41 A „Miskolczi Izraelita Ortodox Hitközség" a Palóczy utcai régi zsinagóga körül, 1871 áprilisában vált külön a Kazinczy utcai templom központtal megmaradt és a továbbikban törzshitközségként emlegetett miskolci zsidó szervezettől. Friedman Móric lett az ortodox hitközség elnöke, Winternitz Lipót pedig a szétválás időpontjától külön anyakönyvezést is koordináló jegyzője. Az egykori közös vagyon megosztása kapcsán terítéken maradtak a botrányos események, a metsző helyiség birtoklása körül krimibe illő fordulatokra került sor. A titkon ortodox Fábián Lipótot a törzshitközség fogadta fel sakternak, ő azonban -- miután megszerezte a metsző helyiség kulcsait -- kizárólag az ortodoxia részére végzett kóservágásokat. A „cseles" saktertől utóbb a rendőrkapitányság tudta visszafoglalni a metsző helyiséget, a hatósági eljárást viszont Friedman ortodox hitközségi elnök annyira sérelmezte, hogy tiltakozó beadványt intézett az igazságügymmisztériurnhoz. 42 Úgy tűnt, hiába hangoztatta a törzshitközség elöljárósága, hogy „a helyben jelenleg létező két hitközség közt vallási vagy rituális tekintetben semmi különbség sem létezik", 43 amikor Friedman hallani sem akart bárminemű közeledésről. Az újraegyesülés - Friedman által annyira ellenzett - folyamatát végül az tette lehetővé, hogy a különvált ortodoxok keblén belül ellentétek keletkeztek. A törvényi szabályozás értelmében minden izraelita egyénnek hitközséghez kellett tartozni, állami szempontból különösen az anyakönyvezés tekintetéből volt fontos, hogy a hitközségi szervezet nyilvántartsa a hazai zsidó társadalom egészét. Friedman Móric 1873 jú40 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1905/c. 1715/1871. « Újvári P., 1929. « B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1905/a. 289/1871. 43 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1905/c. 4620/1874.
