Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)

Kapusi Krisztián: Hitközségi konfliktusok és az izraelita skizma időszaka Miskolcon (1850-1875)

tárgyalni az alapszabályokról, mindenek előtt új és jogszerű elöljárósági választást követelt. Törekvését 1867. január 17-én a Helytartótanács ren­delete juttatta érvényre, amennyiben az országos hatóság meghagyta Borsod vármegyének, hogy először „a hitközségi elöljáróságnak szabad választás útjáni megújítását kellően eszközölje és az alapszabályok szer­kesztése körüli eljárást az új elöljáróságnak.tartsa fenn", 33 Óvások közepette, a fizetési hátralékkal bírók kizárásával, a koráb­biakhoz képest mégis normálisnak mondható körülmények között zaj­lott le 1867. február 21-én az új elöljáróság megválasztása. Április 25-én a minisztérium jóváhagyta a kidolgozott hitközségi alapszabályokat. 34 A dokumentum lezárta a kinevezések és az erőszakolt választások idősza­kát, a viszály vallási hátterét azonban meghagyta. Az alapszabály har­madik pontja deklarálta, hogy „az új templom és a régi zsinagóga kül- és bel szerkezetein, nevezetesen: az elsőben többrendű közgyűlések hatá­rozatai alapján fennálló - a magas es. kir. budai helytartó tanácsnak 1857. évi 11831. és 20719. számok alatt kelt intézvényeivel megerősített rendezett énekek és erkölcsös hitszónoklatok általi korszerű istentiszte­leten semminemű változás vagy módosítás soha nem történhetik". 35 A skizma (szakadás) Miskolcon (1871-1875) A miskolci Thorasz Cheszed Chewra 220 taggal alakult meg 1867. január 21-én. Alapszabályai szerint „az egylet czélja, a szent biblia és mischna tanulmánynak, az annak megtanulásában ifjabb korukban aka­dályozva volt héber hitsorsosaink minden osztálya és rétege közötti ter­jesztése s azok értelmébeni jó cselekedetek véghezvitele". 36 A hitközség egésze üdvözölte a nemes feladatot vállaló egylet megalakulását és 1867. december 20-án a vallás és közoktatási miniszter is jóváhagyta annak alapszabályait. Aláírása éppen megszáradt a dokumentumon, amikor — drámai változásokat elindítva — Friedman Móric lett az egylet elnöke. 33 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1602/d. 435/1867. 34 Az alapszabályok kodifikálták a községi tagok kötelességeit és jogait, utóbbiakat az egyenes és közvetett adók fizetéséhez kötötték. Sajnos az adók konkrét típusait nem részletezték, pedig az 1865-ös választási botrány alapkérdése volt, hogy vagyonosak évi 2000 forintja direkt adó vagy adakozás. Ld. A Miskolczi Izraelita Hitközség törvé­nyes alapszabályai, 1867, pp. 35 Az alapszabályok kodifikálták a községi tagok kötelességeit és jogait, utóbbiakat az egyenes és közvetett adók fizetéséhez kötötték. Sajnos az adók konkrét típusait nem részletezték, pedig az 1865-ös választási botrány alapkérdése volt, hogy vagyonosak évi 2000 forintja direkt adó vagy adakozás. Ld. A Miskolczi Izraelita Hitközség törvé­nyes alapszabályai, 1867, pp. 36 A Miskolczi Thorasz Cheszed Chewra alapszabályai Miskolcz, 1868.

Next

/
Oldalképek
Tartalom