Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)
Kapusi Krisztián: Hitközségi konfliktusok és az izraelita skizma időszaka Miskolcon (1850-1875)
tárgyalni az alapszabályokról, mindenek előtt új és jogszerű elöljárósági választást követelt. Törekvését 1867. január 17-én a Helytartótanács rendelete juttatta érvényre, amennyiben az országos hatóság meghagyta Borsod vármegyének, hogy először „a hitközségi elöljáróságnak szabad választás útjáni megújítását kellően eszközölje és az alapszabályok szerkesztése körüli eljárást az új elöljáróságnak.tartsa fenn", 33 Óvások közepette, a fizetési hátralékkal bírók kizárásával, a korábbiakhoz képest mégis normálisnak mondható körülmények között zajlott le 1867. február 21-én az új elöljáróság megválasztása. Április 25-én a minisztérium jóváhagyta a kidolgozott hitközségi alapszabályokat. 34 A dokumentum lezárta a kinevezések és az erőszakolt választások időszakát, a viszály vallási hátterét azonban meghagyta. Az alapszabály harmadik pontja deklarálta, hogy „az új templom és a régi zsinagóga kül- és bel szerkezetein, nevezetesen: az elsőben többrendű közgyűlések határozatai alapján fennálló - a magas es. kir. budai helytartó tanácsnak 1857. évi 11831. és 20719. számok alatt kelt intézvényeivel megerősített rendezett énekek és erkölcsös hitszónoklatok általi korszerű istentiszteleten semminemű változás vagy módosítás soha nem történhetik". 35 A skizma (szakadás) Miskolcon (1871-1875) A miskolci Thorasz Cheszed Chewra 220 taggal alakult meg 1867. január 21-én. Alapszabályai szerint „az egylet czélja, a szent biblia és mischna tanulmánynak, az annak megtanulásában ifjabb korukban akadályozva volt héber hitsorsosaink minden osztálya és rétege közötti terjesztése s azok értelmébeni jó cselekedetek véghezvitele". 36 A hitközség egésze üdvözölte a nemes feladatot vállaló egylet megalakulását és 1867. december 20-án a vallás és közoktatási miniszter is jóváhagyta annak alapszabályait. Aláírása éppen megszáradt a dokumentumon, amikor — drámai változásokat elindítva — Friedman Móric lett az egylet elnöke. 33 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1602/d. 435/1867. 34 Az alapszabályok kodifikálták a községi tagok kötelességeit és jogait, utóbbiakat az egyenes és közvetett adók fizetéséhez kötötték. Sajnos az adók konkrét típusait nem részletezték, pedig az 1865-ös választási botrány alapkérdése volt, hogy vagyonosak évi 2000 forintja direkt adó vagy adakozás. Ld. A Miskolczi Izraelita Hitközség törvényes alapszabályai, 1867, pp. 35 Az alapszabályok kodifikálták a községi tagok kötelességeit és jogait, utóbbiakat az egyenes és közvetett adók fizetéséhez kötötték. Sajnos az adók konkrét típusait nem részletezték, pedig az 1865-ös választási botrány alapkérdése volt, hogy vagyonosak évi 2000 forintja direkt adó vagy adakozás. Ld. A Miskolczi Izraelita Hitközség törvényes alapszabályai, 1867, pp. 36 A Miskolczi Thorasz Cheszed Chewra alapszabályai Miskolcz, 1868.