Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)
Kapusi Krisztián: Hitközségi konfliktusok és az izraelita skizma időszaka Miskolcon (1850-1875)
(kántor) 20 megbízatásának ideje letelt 1866 augusztusában, az ortodoxia új előimádkozol követelt, az elöljáróság viszont a neológ szellemiségű kántor marasztaláán mesterkedett. Az egyházfi elhagyta a várost, távozását - mondván, hogy Szegeden vállalt állást - az elöljárók végleges tényként hangoztatták, az elégedettlenek viszont csak az időhúzó taktika részének tekintették a fejleményeket és új választást követeltek. A túlfűtött érzelmek és a tetlegesség esélye miatt nem lehetett tovább halogatni a probléma lezárását. Az általános bizalmatlanságról tanúskodik a felmerült igény, mely szerint a hitközségi tagok kikézbesített szavazólapok eszközlésével választhassank új kántort. A hatóság végül hagyományosabb eljárást, ún. golyózást engedélyezett. A szavazásra jogosultak augusztus 12-én kézhez kaptak egy-egy golyót, amit az általuk támogatott jelölt fiókjába helyeztek; így kapott a prágai Beuer egy, a nagyváradi Glóck 47, az újvidéki Barmann győztesként pedig 93 darab szavazatot és ennek megfelelően lett ő az új miskolci kántor. 21 Napirenden maradt a kórus kérdése. Pollák Móric hitközségi elöljáró legalábbis állította, hogy „az ismert pártvezérek által felbőszített ellenpárti töredéknek más kívánsága nincsen, mint az, hogy a karénekes isteni tisztelet az új templomból végképen kiküszöböltessék". 22 Gyaníthatóan, nem volt teljesen igaza, mert a források alapján lényegesen öszszetettebbnek tűnik a hitközségi probléma. A hatósági feljegyzések jellegükből fakadóan, keveset árulnál el az ellentétek ideolgóigiai szempontjairól, egyes tisztviselőknek viszont az volt a benyomása, hogy az elöljárók szándékosan túldimenzionálták a probléma vallási eredőit. Tanulságos e tekintetben az 1867. március 12-én kelt és az alispánnak címzett jelentés szövege: „az elöljáróság és igazgató bizottmánynek fő aggodalma s túloldali párt azon, talán képzelt trekvése, mintha a nagy áldozattal emelt s a jelen kor kívánalmaihoz idomított új ima házukban az isteni tisztelet jelen módoni gyakorlata fenyegetve lenne, mely új imaház építése s az abban megalapított módbani isteni tisztelet gyakorlása generális közgyűlésükben határoztatott el és meghagyattot a régi zsinagóga tellyes épségben s szertartásában, (így) ... képzeitnek mondám az illetők ezen aggodalmát, azért mert az ellen párt tekintélyesebb tagjai ezt 20 A kántor (jiddisül házn, héberül sliah cibur) képesség eés mentalitása alapvetően meghatározza a szertartások jellegét, funkciójának súlyát tükrözi, hogy ma már a háznok világszövetséget alkotnak, a legtehetségesebbek számára hangversenyek is készülnek. 21 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1601/d. 1318/1866. 22 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1602/d. 435/1867.
