Levéltári Évkönyv 10. (Miskolc, 2000)

Kapusi Krisztián: A gyermek Ferenczi Sándor és családjának miskolci története

lógja írja, hogy „..lenézte a halált, s az élet primitív szerkezetét: egyik családtagjának megparancsolta, ha véletlenül meg találna halni, ne higy­jék rögtön el, hanem rázzák meg erősen (...) Ennyit tartott a testről, mint egy rossz óráról, amely néha megáll, s csak rázni kell, hogy megint ke­tyegni kezdjen (...) Ezért sértett a halála is. Talán csak rosszul rázták." 71 A végzetesnek bizonyult kór azonosításában nem egységes a megemlé­kezők véleménye. Egyesek vészes vérszegénységre hivatkoznak, mások fehérvérűséget említenek. A halálával támadt űrt képtelenek voltak el­fogadni a kollégák, barátok, a magyar szellemi élet sokat megélt alakjai és hasonlóan éreztek, mint Ferenczi özvegye, aki férje halálakor kivá­gatta kertjük rózsafáit.. . 72 Befejezésül: a felnőttként is gyermek Ferenczi A visszaemlékezésekből kiderül, hogy sokoldalúsága miatt ismerői­ben számtalan hatást keltett FERENCZI személyisége. Küllemét tekintve inkább előnytelen, mint gáláns megjelenésű alakot tárnak elénk a leírá­sok. Olvashatjuk például, hogy „jelentéktelen volt a külseje" 73 , ráadásul „Freudtól eltérően hanyagul öltözködött" 74 . Az alacsony, köpcös és ko­rán kopaszodó doktornak mindezzel együtt az élénk kék szeme, csipte­tős szemüvege és a „szája körül játszó" 75 mosolya intelligens, bizalmat éb­resztő megjelenést biztosított. Az első benyomás esetleg kellemetlen hatá­sainak egyébként sem hagyott sok időt Ferenczi megnyerő egyénisége. Attitűdjei közül a gyermekes elevensége tette környezetére a legna­gyobb hatást. Ó magát természetéből fakadóan a fiatalsághoz tartozónak érezte s kedvesen naiv megnyilvánulásai mögött nem működött felvett póz. Kifejező a pillanat, melyet E. Jones tár elénk a már emlegetett, 1909­es amerikai előadássorozattal kapcsolatos visszaemlékezésével : „Én a rákövetkező napon csatlakoztam hozzájuk, együtt vacsoráztunk a Ham­merstein tetőteraszán, azután moziba mentünk, és megnéztünk egy ko­rabeli kezdetleges filmet - rengeteg vad üldözési jelenet volt benne. Ferenczi a maga fiatalos módján roppant izgult a filmen, Freud azonban csak csendesen derült. Egyébként mindketten ekkor láttak életükben 71 MÁRAI S. Élők és holtak: Ferenczi Sándor. In. Thalassa, 1999.1. szám. 72 NEMES L. 1984. 160-161. pp. 73 HARKÓ V. 1973. 2920. p. 7 4 HARMAT P. 1994. 39. p. 7 5 FARKASHÁZI M. 1984.158-159. pp.

Next

/
Oldalképek
Tartalom