Levéltári Évkönyv 10. (Miskolc, 2000)

Kapusi Krisztián: A gyermek Ferenczi Sándor és családjának miskolci története

Sándor a tízes évektől bátyjához hűtlenül, már gyakrabban túrázott egy másik Zsigmonddal, bizonyos Freuddal. A bécsi professzorral beba­rangolták az Alpok vadregényes tájait, a történelmi Itáliát s eközben hol gombát, hol régiségeket gyűjtöttek. 66 A korabeli viszonyok között sport­embereknek számítottak, az egészséges életmód mai kritériumainak mégsem felelne meg egészen az életvitelük. Elsősorban a nikotinszere­lem miatt, ami a professzor esetében volt „lángolóbb": Freud ugye el­képzelhetetlen a szivarjai nélkül. Tudjuk, hogy Ferenczi is dohányzott. 67 Ami az italozást illeti, csak diszkrét kvaterkázásokról számolhatunk be. Amerikai útjuk során még a kérlelhetetlenül antialkoholista Jungot is si­került rávenniük, hogy igyék meg velük egy jó pohár bort. 68 Ferenczinek egyébiránt nem volt mindig azonos az alkoholfogyasztással kapcsolatos vélekedése. A Jövendő és az Absztinens c. folyóiratokban 1903-1908 kö­zött több alkoholellenes írása jelent meg, 1905 szeptemberében pedig je­len volt a Budapesten megrendezett, X. Nemzetközi Alkoholizmus Elle­ni Kongresszuson. A szeszesitalok ellenségeként gyanítható, hogy kerül­te az alkoholfogyasztást. A korábban említett amerikai úton - 1909-ben ­Jones beszámolója szerint már ivott bort. Következő évi tanulmányában pedig, ha csak mellékvágányként, mégis, közvetve az absztinentizmus­ról formált negatív véleményt : „(...) a neurotikus férfiak impotenciájá­nak megfelel a társadalomnak sajátságos és mindenekfelett természet­ellenes aszkétizmusra való hajlandósága (absztinentizmus, vegetariz­mus stb.)... A társadalom betegségeinek orvossága nem lehet más, mint a leplezetlen belátás az ember igazi és teljes egyéniségébe." 69 Ferenczi elítélte a „diétás" túlzásokat, pedig ő maga tragikusan so­kat betegeskedett. Törékeny fizikuma miatt már az iskolából is gyakran hiányzott s az érettségit megelőző két év bizonyos szakaszaira a torna­órák látogatásának kötelezettsége alól fel is mentették. Felnőttként 1917­ben, a tüdőtuberkolózisa és Basedow kórja által kényszerítve, három hó­napon át feküdt egy szanatóriumban. 70 Korainak mondható, 1933-ban bekövetkezett halála a betegágyban érte. A szenvedés szorításában megőrzött életigenléséről Márai nekro­66 DÉNES ZS. 1970. 12. p. 67 Ferenczi maga tudatja ezt velünk: „a páciens (...) látja, hogy én ülök mögötte, dohány­zom (...)" Ld. Lelki problémák... 1982. 414. p. 68 JONES, E. 1973. 352. p. 69 FERENCZI S. Pszichoanalízis és pedagógia. In. Huszadik Század, 1910. XI. évf. 21. köt. 1-2. szám 70 HARKÓ V. 1973. 2916.

Next

/
Oldalképek
Tartalom