Levéltári Évkönyv 10. (Miskolc, 2000)

Kapusi Krisztián: A gyermek Ferenczi Sándor és családjának miskolci története

fennállásáról: „... régi cégtábla hirdeti a jubileumot: Ferenczi B. könyvkereskedése, Alapítva 1835... Ez volt az első és egyetlen könyvesbolt Miskolcon száz évvel ezelőtt. Alapítója, Heilprinn Mihály Szemere Bertalannak volt bizalmas barátja és az ő ösztönzésére létesítette ezt az üzletet 1835-ben."

12 Az ünneplők emlékezete nem volt egészen precíz, ugyanis Heilprin Mihály 1823-ban született,

13 így a könyvesbolt nyitáshoz tizenkét éves gyermekként aligha lehetett eléggé érett 1835-ben. Családja egyébként is csak később települt Miskolcra: Heilprin Pinkusz zsidó posztókereskedő, fiával, a szóban forgó Mihállyal és a már említett vejével, Fraenkel Mózessel 1842 őszén érkezett a városba. A lexikonok szerint a Heilprin fiú Piotrkówban született, a levéltári forrásokból kiderül viszont, hogy a család - mielőtt Magyarországra kerültTomaszovban

14 és Varsóban

15 is élt egy ideig. A széleslátókörű és több nyelvet beszélő família az anyagi kondícióit tekintve is különbözött a jellemzően szegény sorsú „galicianer" típustól. Érkezésükkor a családfő lakás után nézve lefoglalózta Povovszki István ügyvéd házát. A tulajdonos, az eredeti egyezséghez képest kevesebb szobát bocsátott a rendelkezésükre, ezért Heilprínék végül Jankó Mátyás házát vették bérbe s oda rövid úton be is költöztek. Povovszki ezalatt felmondta korábbi bérlőjének szerződését, így lakó nélkül maradt s károsodását Heilprinéken kívánta behajtatni.

16 A jövevények már az első napokban befolyásos ellenséget szereztek s ennek a következő évek bonyodalmaihoz is köze lehetett. Vádolták őket adócsalással, azaz a városi tanács oly sikeres kereskedőknek gondolta őket, hogy az előző évi 5 pengő forintnyi adójukhoz képest, 1845-ben 67 pengő forintot rótt ki rájuk.

17 Rosszakarók befolyására utal Heilprin Mihálynak az ügy kapcsán beadott kérvénye, mely szerint „a Nemes Tanács bizonyos irántunk, mi okból nem tudhatjuk, gyűlölséggel viseltető egyének által balul értesítve bennünket nem csak kereskedőknek, hanem ollyan embereknek is tart, kik igazságos adót fizetni vonakodva a törvényt kijátszani iparkodnak..." A beadvány szövegén érződik a művelt ember magabiztossága, aki ismervén a jogszerű eljárás kritériumait, öntudatosan állt a vizsgálat elé: „... méltóztatnék amaz általam nem ismert egyéneket felhíni, hogy magam vagy ügyvé12 Reggeli Hírlap, 1935. XLIV. évf. jan. 20. is ÚJVÁRI P. 1929. w B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/e. 13/1843. is B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/e. 279/1844. 16 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/e. 1081/1842. 17 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/e. 376/1846.