Levéltári Évkönyv 10. (Miskolc, 2000)

Kapusi Krisztián: A gyermek Ferenczi Sándor és családjának miskolci története

dig már külön céhet alapítottak. Nem véletlen, hogy az 1840-es évek első felében a tágabb értelemben vett Fraenkel családnak több ága is Miskolcon telepedett le. A lengyel részekről származó Fraenkel Mózes az apósával és sógorával (Heilprin Pinkusz és Mihály, őket még fogjuk emlegetni) már 1842-től a városban élt.

6 A könyvárus Heilprin rokonaként említik a források Fraenkel Sámuelt is, aki Rzeszovból költözött Miskolcra; Fraenkel Sára pedig krakkói születésű volt.

7 A hézagos információk alapján úgy tűnik, hogy a zsidó família nem szakadt ki a rokoni viszonyrendszerből és az új otthon megválasztásában fontos lehetett az ismerősök jelenléte. A sógor Heilprinéknek köszönhetően az ifjú Fraenkel Bernát a könyvszakmában kezdett dolgozni és tanulni, 1847-től két évet Egerben gyakornokoskodott.

8 Vörössipkásként harcolt a történelmi időkben és élete végéig elkötelezett maradt a negyvennyolcas eszmeiség iránt. Gyanítható, hogy Petőfi tiszteletére adta nyolcadik gyermekének a Sándor nevet.

9 A 81. honvéd zászlóalj ütközeteiből becsülettel kivette részét, az ifjú ember szerepe a szabadságharcban ezzel együtt átlagosnak mondható, így Világos után nem kellett menekülnie, folytathatta munkáját a legendás könyvkereskedésben. Életének menetét alapvetően befolyásolta az üzlet, ezért illendő részletesen megemlékeznünk Miskolc „első" könyvesboltjáról. Az épület a Széchenyi u. 13. (korábban: 73.) szám alatt állott, s amíg le nem bontották (1963), egyszerűen a „Ferenczi-ház" névvel élt a helyi köztudatban. A telken már az Árpád-korban is építkeztek. A hajdani jobbágyporta helyén a befolyásos Sárkány család élt a 18. században, majd görög bérlők kereskedése működött a mai Széchenyi 13 szám egykori épületében.

10 A város gazdasági életében bekövetkező „őrségváltásnak" megfelelően, az ingatlan hasznosításában zsidó származásúakra cserélődtek a görög bérlők. A Ferencziek mindennapjaival összeforrott könyvesbolt alapítása is zsidó kereskedőhöz kötődik. A témával foglalkozó tanulmányok többsége Heilprin Mihály nevét és az 1845-ös évszámot említi a kérdéses eseménnyel összefüggésben.

11 E datálással szemben kritikára intő, hogy a helyi sajtó 1935-ben emlékezett meg a könyvkereskedés száz esztendős 6 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/e. 1081/1842. 7 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 883. és 1112/1847. s B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1602/d. 1759/1856. 9 HARMAT P. 1994. 30. p. io KOMÁROMY J. 1972. 31. p. » Pl. ESZENYI M. 1994. 535. p.