Levéltári Évkönyv 10. (Miskolc, 2000)
Sándor István: Egy országgyűlési képviselő Miskolc szolgálatában. (Horváth Lajos 1860-as, 1870-es évekbeli közéleti tevékenységéből)
mátokhoz, illetve mit tudott termi az árvíz-pusztította város helyreállításának érdekében. A szerző a húsz esztendő által bőven kínált történések közül azért is döntött e három mellett, mert ezek a további évekre, évtizedekre is kihatással voltak. Horváth Lajos rövid élet- és pályarajza Dr. Horváth Lajos 1824-ben született Alsózsolcán 1 . A régi nemesség más képviselőihez hasonlóan ő is jogot végzett, majd ügyvédi vizsgát tett. Közéleti tevékenységének kezdete az 1840-es évekre esik, amikor is a politikai és irodalmi összejöveteleket tartó Major utcai tudós társaság tagja lett. 2 Az itt gyülekező fiatal miskolci értelmiségiek elégedetlenek voltak a fennálló feudális rendszerrel, annak gyors és határozott reformját akarták. Ennek érdekében saját maguk is tenni kívántak, először a vármegyei közgyűlés, aztán az országgyűlés fórumán. Ezekben az években Horváth két országgyűlésen is részt vesz, az 1843/44-es diétán mint jurátus, az 1847/48-as utolsó rendi országgyűlésen pedig mint távollevő mágnás követe. 1848-ban ő hozza meg a pesti forradalom hírét Miskolc, 3 s lesz az újonnan létesített Belügyminisztérium fogalmazója. A következő évben már Szemere Bertalan titkára, s mellette is marad a szabadságharc leveréséig. így kerül el Aradra is, ahonnan sok értékes iratot (pl. a szegedi nemzetiségi törvény Szemere-fogalmazta tervezetét) hoz haza. 4 Sok negyvennyolcastól pl. a miniszterelnöktől - eltérően ő nem emigrált, Orsovánál visszafordult. A megtorlás idején kezdetben bujdosott, de amikor titkártól lefelé a volt miniszteri tisztviselők is kegyelmet kaptak, letelepedett, s Miskolcon ügyvédi irodát nyitott. A magánszolgálattal azonban nem elégszik meg, s amint lehetőség nyílik rá, újból bekapcsolódik a helyi és az országos politikai életbe. 1861-ben tagja lesz a városi közgyűlésnek, '65-től pedig három évre Miskolc déli választókerületét képviseli a parlamentben. Az 1866-ban megalakított Deák-párt híveként szavazza meg a kiegyezést, s az uralkodó június 8-án történt megkoronázását követő nagy törvényhozási munkálatokból bőven kiveszi részét. Különösen az igazság- és a pénzügyi, va1 Életének és pályájának vázlatára ld. általában A Pallas, 1895. IX. köt., 383. p. 1914. X. köt., 287. p. SZINNYEIJ. 1896. IV. köt. 1263. p. és THURZÓ NAGY L. 1965. l/A. köt. 40-43. pp. Az ezekben nem szereplő adatok, tények helye külön jelzésre került. 2 TÓVÁRI J. 1997. 71. p. 3 RUSZOLY J. 1992. 22. p. 4 RUSZOLY J. 1992. 22. p.
