Levéltári Évkönyv 10. (Miskolc, 2000)

Holopcev Péter-Szöllősi István: Palotából Palotába. Két üdülőtelep: Tátralomnic és Lillafüred történetének párhuzamai

ban a fűtőanyag hiányával, így bekövetkezett az, amitől tartottak, a ned­vesség és hideg miatt a bútorok furnírjai lepattogtak, a ragasztott részek leváltak, az ágybetétek és matracok, valamint a benaftalinozott szőnye­gek a nedvességet magukba szívva penészedni kezdtek. A kalandos utazás is megviselte a berendezési tárgyakat, idézzük a leltárív meg­jegyzési rovatát: „A fenyőházai anyag és egy pár tátralomnici eseti tárgy kivételével az összes leltári tárgyak igen elhasznált állapotban vétettek át. Bútorok egy része törött, szakadt, piszkos, pecsétes, ugyanígy a sző­nyegek és ágyneműek. A fehérneműek egy része szakadt, penészes álla­potban, különösen a lepedők, asztalterítők és párnahuzatok. Az ezüst­nemű horpadt. A ládák nagy része bontott állapotban vétetett át." 67 Bonyolította a helyzetet, hogy a Tanácsköztársaság kikiáltása után Szamuely Tibor 68 tudomást szerzett a múzeumban tárolt „kincsekről" és nyílt parancsban utasította a fürdőügyi osztályt, hogy az ingóságokat a vörös hadseregnek adja ki. Az elkobzástól - mert valójában erről volt szó - csak úgy tudták megmenteni a berendezést, hogy közölték a népbiz­tossal: a készletre - a már szocializált - balatoni fürdőknél van szükség, így a fehérnemű jelentős részét Siófokra küldték, ahol a Tanácsköztársa­ság bukásáig gondosan megőrizték. Miután a nemzeti hadsereg alaku­latai Siófokra érkeztek, elismervény ellenében átvették a készletet. A román megszállás után vitették csak vissza Budapestre a megmaradt ­de már erősen elhasznált állapotban lévő - készletet. Ugyancsak a ro­mán megszállás miatt nem vitették el a múzeumban őrzött bútorokat más helyre, hiszen a tömeges szállításuk felkeltette volna a román kato­nák figyelmét, ami egyenlő lett volna az elkobzással. A téli hideg és nedvesség valamint a rákövetkező nyári meleg hatására a bútorok pusztulása oly nagy mértékűvé vált, hogy a fürdőügyi osztály javaslatot tett Rubinek Gyula földművelésügyi miniszternek: „a bútorok a mi­nisztérium megbízható tisztviselőinek, jó karban tartás felelőssége mel­lett adassanak ki." 69 A miniszter hozzájárulása után 91 fő részesült eb­ben a kedvezményben. A kiosztásnál figyeltek arra, hogy a bútorok olyan személyek birtokába jussanak, akik vagy hosszú hadifogságból visszatérve vagy más okból nem rendelkeztek a szükséges tárgyakkal, vagy olyan házasulandók részére - illetve akik a háború alatt kötöttek házasságot - adták, akik magukat a nehéz beszerzési viszonyok között a 67 OLT K 178. 68 Helyettes hadügyi, majd közoktatási népbiztos, a front mögötti területek kormányzó­tanácsi biztosa. 69 OLT. K. 178. 1927-603.

Next

/
Oldalképek
Tartalom