Levéltári Évkönyv 10. (Miskolc, 2000)

Holopcev Péter-Szöllősi István: Palotából Palotába. Két üdülőtelep: Tátralomnic és Lillafüred történetének párhuzamai

ban a fűtőanyag hiányával, így bekövetkezett az, amitől tartottak, a nedvesség és hideg miatt a bútorok furnírjai lepattogtak, a ragasztott részek leváltak, az ágybetétek és matracok, valamint a benaftalinozott szőnyegek a nedvességet magukba szívva penészedni kezdtek. A kalandos utazás is megviselte a berendezési tárgyakat, idézzük a leltárív megjegyzési rovatát: „A fenyőházai anyag és egy pár tátralomnici eseti tárgy kivételével az összes leltári tárgyak igen elhasznált állapotban vétettek át. Bútorok egy része törött, szakadt, piszkos, pecsétes, ugyanígy a szőnyegek és ágyneműek. A fehérneműek egy része szakadt, penészes állapotban, különösen a lepedők, asztalterítők és párnahuzatok. Az ezüstnemű horpadt. A ládák nagy része bontott állapotban vétetett át."

67 Bonyolította a helyzetet, hogy a Tanácsköztársaság kikiáltása után Szamuely Tibor

68 tudomást szerzett a múzeumban tárolt „kincsekről" és nyílt parancsban utasította a fürdőügyi osztályt, hogy az ingóságokat a vörös hadseregnek adja ki. Az elkobzástól - mert valójában erről volt szó - csak úgy tudták megmenteni a berendezést, hogy közölték a népbiztossal: a készletre - a már szocializált - balatoni fürdőknél van szükség, így a fehérnemű jelentős részét Siófokra küldték, ahol a Tanácsköztársaság bukásáig gondosan megőrizték. Miután a nemzeti hadsereg alakulatai Siófokra érkeztek, elismervény ellenében átvették a készletet. A román megszállás után vitették csak vissza Budapestre a megmaradt de már erősen elhasznált állapotban lévő - készletet. Ugyancsak a román megszállás miatt nem vitették el a múzeumban őrzött bútorokat más helyre, hiszen a tömeges szállításuk felkeltette volna a román katonák figyelmét, ami egyenlő lett volna az elkobzással. A téli hideg és nedvesség valamint a rákövetkező nyári meleg hatására a bútorok pusztulása oly nagy mértékűvé vált, hogy a fürdőügyi osztály javaslatot tett Rubinek Gyula földművelésügyi miniszternek: „a bútorok a minisztérium megbízható tisztviselőinek, jó karban tartás felelőssége mellett adassanak ki."

69 A miniszter hozzájárulása után 91 fő részesült ebben a kedvezményben. A kiosztásnál figyeltek arra, hogy a bútorok olyan személyek birtokába jussanak, akik vagy hosszú hadifogságból visszatérve vagy más okból nem rendelkeztek a szükséges tárgyakkal, vagy olyan házasulandók részére - illetve akik a háború alatt kötöttek házasságot - adták, akik magukat a nehéz beszerzési viszonyok között a 67 OLT K 178. 68 Helyettes hadügyi, majd közoktatási népbiztos, a front mögötti területek kormányzótanácsi biztosa. 69 OLT. K. 178. 1927-603.