Levéltári Évkönyv 10. (Miskolc, 2000)

Holopcev Péter-Szöllősi István: Palotából Palotába. Két üdülőtelep: Tátralomnic és Lillafüred történetének párhuzamai

fűtéses, fürdőszobás

45 szálloda egy 56 méter magas dombon épült, amelyről gyönyörű kilátás nyílt: délre - a Szepesi fennsík, a Gömör-szepesi érchegység és a Király hegy irányába; északról pedig - a Lomnici és a Nagyszalóki csúcs övezte.

46 Az 1908. évi statisztikai jelentésben egy számunkra érdekes mondat található: a tátralomnici és csorba-tavi telepek „bérleti szerződése békés úton felbontatott, s tulajdona megváltatott."

47 A bérleti szerződés alapján az állami kincstár először 1916-ban kezdeményezhette a szerződés felbontását, akkor is két évi felmondási idővel. Mi lehet ennek a hátterében? A források szűkszavúak, az okról szinte semmi támpontot nem nyújtanak. Miért előnyös a kincstárnak a tulajdonátvétel? Erre a kérdésre könnyebb válaszolni. A beruházások óta eltelt pár év is fényesen bizonyította, hogy Tátralomnic jó választás volt. A turista és vendégforgalom bevételei felülmúlták a várakozást. Természetes az igény, hogy most már az állami kasszát gyarapítsák az ebből adódó jövedelmek. Miért egyezett bele a szerződés felbontásába a nemzetközi társaság? A válasz egy külön kutatást igényel. Mi most felvázolunk egy lehetőséget, de hangsúlyozzuk, közel sem biztos, hogy ez lenne a megoldás. Mivel anynyi támpontunk volt csak a témában, hogy a nemzetközi hálókocsi társaság erősen érdekelt az idegenforgalom fejlesztésében,

48 olyan területet kerestünk, ahová kellő „nyomásra" vagy megtérülő feltételek felkínálására a társaság „kivonulhatott". Ilyen terület volt a Balaton északi partja. A déli parton már a múlt század hatvanas-hetvenes éveiben kiépült a vasúti közlekedés, és a századfordulóra már élénk fürdőélet folyt. Az északi parton a vasút kiépítése 1908-10 között történt.

49 Ekkora tehető Veszprém és Zala megye komolyabb bekapcsolódása is az idegenforgalomba. A tulajdonoscsere után a Tátrában tovább folytatódott a fejlesztések sora. A közvélemény megnyugtatására (az üdülőtelep állami kezelése vagy bérbeadása ügyében) megjelent közlemény ugyan azzal indokolta a lomnici állami kezelést, hogy nem rendelkeznek jövedelmezőségi adatokkal, de a későbbiekben már senki sem tért vissza erre a témára. « VIGYÁZÓ J. 1914.127. p. 46 SZLÁVIK M. 1913. 81. p. 47 MKK. 1908.133. p. 48 Ehhez még egy adalék: 1902-ben a Cook céggel közösen a magyar királyi állami vasutak évi 30000 koronás támogatása mellett létrehozták az IBUSZ-t (Idegenforgalmi, Beszerzési, Utazási és Szállítási Részvénytársaság) 49 LUKÁCS K. 1931.58. p.