Levéltári Évkönyv 10. (Miskolc, 2000)

Holopcev Péter-Szöllősi István: Palotából Palotába. Két üdülőtelep: Tátralomnic és Lillafüred történetének párhuzamai

1909-ben a Tátra Club bérbe vette a sportpályákat, azzal a megkötéssel, hogy nemzetközi versenyeket szervez.

50 A világháború kitöréséig új sportpályák épültek, üzembe állították az elektromotoros sífelvonót. 1911-ben hat be nem épített telket megvásárolt a kincstár, amelyen szolgálati épületet létesített. Itt nyert elhelyezést a postahivatal, a csendőrőrs, a hivatali gépjárművek garázsa. A hivatali helyiségek mellett jutott hely tisztviselői lakások és 28 vendégszoba kialakítására.

51 1914-ben tervbe vették a Lomnici szálló és az üvegházak felújítását, de közbeszólt a politika. A háború kitörése miatt a már megkezdett felújításokat folytatták, de újabb beruházásokra nem került sor. A háború idején szokatlanul nagy forgalma volt a tátrai üdülőknek. Egyfajta biztonságérzetet nyújtott az itt összegyűlt társaságnak a közösen átvészelt idő. Egy sajátos „remeteéletet" alakult ki itt - természetesen csak azok részére, akik képesek voltak a költségeket megfizetni - távol a világégéstől (ugyanakkor mindenről értesültek), esténként csillárok fénye mellett a bridzsasztalnál, vagy a táncparketten múlatták az időt pezsgő mellett. Mikor a nagyobb városokban már csak jegyre lehetett élelmiszert vásárolni, a tátrai szállodákban akkor is elsőrangú volt a kiszolgálás. Igaz egy idő után már nem a bankó, hanem az arany lett a fizetőeszköz. De mire (1918ban) „lehulltak a falevelek", a Magas Tátra állami üdülői is egy másik hatalom „tulajdonába" kerültek. Lillafüredről eddig kevés szó esett és az 1920-as évekig jelentős eseményeket nem is nagyon lehet említeni. Láttuk milyen nehezen indult be a tátrai fejlesztések sora és még inkább igaz ez a Miskolc melletti nyaralótelepre, pedig a koncepció azonos volt mindkét esetben: a megfelelő infrastruktúra kiépítése mellett a vendégforgalom részére is alkalmas épületek létesítése. 1891. márciusában kijelölték a telkeket, amelyeket négyzetölönként tizenkét és fél krajcárért lehetett megvásárolni. A vásárlási igényt április 30-ig lehetett benyújtani és - mondhatjuk - nagy volt az érdeklődés, hiszen a 38 telekre 54 vásárló jelentkezett.

52 A villák terveit jóváhagyásra a földművelésügyi miniszterhez kellett küldeni és az adásvételi szerződést követően egy év volt biztosítva az üdülő felépítéséhez. Jelentős kedvezményt is adott a Kincstár az építkezők számára, hiszen a kő, cement és tégla beszerzése 25 %-kal, a fa pedig 50 %kai volt olcsóbb. Igény szerint építési vállalkozót is biztosítottak és már so MKK. 1909. 110-111. pp. si MKK. 1914. 129. p. 52 B.-A.-Z. m. Lt. 1891. 31. sz.