Levéltári Évkönyv 10. (Miskolc, 2000)

Gyulai Éva: A tapolcai (Borsod m.) egyházi uradalom a XVIII. században

gyok között, a 18. század közepén azonban az uradalom bérlője, Bárány János saját költségén irtással 120 mérős allodiális szántót hoz létre,

12 s a jelentős irtvány megmarad uradalmi kezelésben, 1810-ben ugyanis 160 pozsonyi mérőre való allodiális szántót említenek a Kamarára szálló egykori apátsági javak között, melyet az összeírás szerint nagy haszonnal művelnek. A 18. század folyamán nemcsak a jobbágytelek intézménye tért vissza Valkra, hanem a majorság is. 1774-ben 240 mérős allodiális szántót írnak három nyomáson össze, s a harmadik nyomásban lévő föld pihentetése mellett az őszi vetésből évi 240, a tavasziból 120 Ft haszna van az uradalomnak a vetőmag négyszeres terméséből. Az évi 360 Ft-ból azonban 120-at leszámítanak a szántás költségeire. A 19. század elején is - a föld és az időjárás termékenységétől függően három nyomáson vetnek majorsági gabonát (tisztabúzát, kétszerest, zabot és árpát) Valkon, amely évi átlagban - a művelés költségeit leszámítva - 681 Ft hasznot hoz az apátnak. Az egyetlen birtok, ahol nem változott az allódium, Miskolc, hiszen itt már a 16. század közepén is egy egész jobbágyteleknyi - három nyomásban lévő - külsőségen (kb. 6 hektáron) szántottak és arattak az apátság emberei,

13 s a 19 század elején - igaz, már csak két nyomáson - is ugyanez a 20 pozsonyi mérős föld van uradalmi tulajdonban. A nehezen művelhető földeket, így a jenkei irtványok káposzta-, kender- és kukoricaföldjein az uradalom maga nem gazdálkodott, hanem mindszenti zselléreinek adta bérbe, újra meg újra megújított szerződésekkel.

14 A majorsági gazdálkodásban a gabonatermesztésnél fontosabb volt a rétgazdálkodás, hiszen a Miskolc köré koncentrálódott kis uradalom kiszolgálhatta a mezőváros nagy felvevőpiacát, Miskolc ugyanis köztudottan szegény volt rétben, legelőben határa szűkössége miatt. A legnagyobb allodiális rétek a Sajón túli Jenke pusztán voltak, itt 1731-ben 8090 kocsi szénát termő uradalmi kaszálót írtak össze, míg 1801 és 1809 között 100 kaszás nagyságú majorsági réten gazdálkodtak. A jenkei majorsági rétek szénája az uradalom egyik kurrens áruja volt, az 1731. évi jószágösszeírásban említik, hogy a szükségleteken felül három óriási szénaboglyában maradt meg az előző évről a széna, amely könnyen megér 12 Datur praeterea arabilis terra 120 metretarum capax per arendatorem antehac Joannem Bárány sumptibus propriis exstirpata... in exstirpationem et expurgationem insumpti 240 Floreni eidem repersolvi et restitua debeant... CONSCRIPTIO 1774. Aestimatio bonorum Abbatiae 13 URBARIUM 1570/a-b. Miskolc Vö: KUBINYI A. (szerk.) 1996. 209. p. 1

4 Contractus communitatis Mindszentiensis super exarendato fagopyreto in praedio Jenke. Mindszent, 1806. márc. 20. CONSCRIPTIO 1801. Series documentorum Ns 12.