Levéltári Évkönyv 10. (Miskolc, 2000)

Gyulai Éva: A tapolcai (Borsod m.) egyházi uradalom a XVIII. században

15 rhénes forintot is.

15 A jenkei széna a Sajó gyakori áradásai miatt gyenge minőségű volt, de a 19. század elején így is átlagosan évi 140 forintot jövedelmezett az uradalomnak. Volt rétje az uradalomnak Tapolcán is, 1731-ben 7 nyári szekérnyi szénát termő rétet írtak össze, ugyanekkor Görömbölyön egy 10 és egy 2 szekeres rét volt uradalmi kezelésben. Az uradalom allódiumában a Miskolc környéki dombok szőlei bizonyultak a legjövedelmezőbbnek, pedig a szőlő művelése sokszoros emberi munkát követel, így majorságban nehezebben kezelhető, mint a paraszti gazdaságokban. Az uradalom egykori központjában, Tapolcán 1731-ben több kisebb szőlőt műveltek allodiálisan: egy 6 kapás, 3 hordó bort termőt, egy másikat, amely egy jobbágyról magszakadás miatt szállt vissza földesurára, az apátra, ez 1,5 hordót termett. Az uradalom 1730-ban pénzért is vett egy 4 hordó bort termő szőlőt a tapolcai szőlőhegyen.

16 Görömbölyön a 18. század elején 7 kisebb-nagyobb szőlő volt uradalmi tulajdonban, összesen 22 hordó terméssel, míg a 18. század első évtizedében a görömbölyi Nagy-Aghegyen vagy Templomhegyen már csak egy egyetlen tekintélyes, 50 kapás nagyságú, 30 hordó bort termő uradalmi szőlőt említenek.

17 De van Miskolcon is saját szőleje az apátságnak, közel Mindszenthez, a Szent György-hegyen és a Tűzkövesen. A 18. század a majorsági gazdálkodásban az állattartás meghonosításának kísérletét hozta, pedig ennek Miskolc környékén nem volt olyan nagy hagyománya, mint az Alföldön, vagy a hegyvidékeken. A 18. század elején még nincs számottevő állattenyésztés az uradalomban, s az 1774. évi összeírás sem említ allodiális állattartást, amely feltehetően a 18. század utolsó harmadában jött létre és a 19. század eleji konjunktúrában virágzott fel, hiszen az 1810. évi összeírás már tartalmazza a Tapolca pusztán és a szomszédos Görömbölyön létesített juhtenyészeteket. Ezek az állatok téli tartására is berendezkedett juhászatok mind gyapjúval, mind bárányok, jerkék, bakok eladásával, mind bőrök értékesítésével, sőt fejős juhok árendába adásával is foglalkoztak, változó haszonnal, hiszen az 1810. évi számadás szerint Tapolcán 239 forint tiszta jövedelme származott belőle az uradalomnak, míg a görömbölyi juhászat 660 forint tiszta hasznot hozott. Kérdéses, hogy a juhászatot a faluba települt ruszinság, vagy Bacsinszky András görög katolikus püspök honosította15 Praeter necessitatem domini tesrrestris aut sitpermanens gramen aut foenum paratum divendi de facüi importans F. Rh. circiter 15... anni demum prioris 1730. in uno acervo longitudinis orgiarum 5 1/2 foenum exstaret. CONSCRIPTIO 1731. Jenke " CONSCRIPTIO 1731. Tapolca. I

7 CONSCRIPTIO 1810. Görömböly