Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

Borbás Emese: Pap János diósgyőri főkapitány levelei (1664-1668)

Pethő Zsigmonddal sem. Ez utóbbi az ónodi főkapitányi tisztet is viselte. Az ellentét oka jórészt abban keresendő, hogy Pethő „féktelen becsvágyó ember volt. „ A Wesselényi-összeesküvés kapcsán Csákyt is gyanúba keverték, mivel a két főúr gyakran levelezett egymással. Csáky mégis határozatlanságot mutatott, s az események elől 1670. április 16-án Lengyelországba menekült.

32 Két hét múlva ugyan visszatért, de az átélt izgalmakba hamarosan belebetegedett. 1670. november 17-én, negyvenéves korában hunyt el, megmenekülve az üldöztetéstől.

33 Vagyonát - feleségének és fiának részével együtt - elkobozták. Utóda Spankau, aki „felső-magyarországi főkapitánnyá lön kinevezve, s ezzel megnyitja a császári tisztek Strassaldó, Kobb, Leslie és Kaprára sötét emlékű sorozatát."

34 V. „Hirem most ennél egieb ...nincsen" A zálogbirtokosok időszaka Diósgyőrben sem könnyítette meg a kapitányok helyzetét. A vár fenntartásával ugyanis alig foglalkoztak, ellenben valós vagy jogosnak vélt jövedelmeiket keményen behajtatták. Nem volt ez másként Pap János főkapitánysága idején sem. Egy keltezetlen, hozzá küldött levél szerint Szepesi Pál alispán is birtokolt egy részt az uradalomból. Valószínűleg kötelezettségeinek nem tehetett eleget, mivel Pap feddő levelére sértődötten válaszol: „nekem pedigh úgy tecsik, könjű úgy várban lakni, mikor minden fogiatkozásokról másnak parancsolhatni" 35 Az összeszólalkozást a híd építése körüli vita válthatta ki, de végül Szepesi megígéri, hogy felmegy megnézni, mennyi fa és munkás szükséges ehhez. Az együttműködés a későbbiekben sem volt zökkenőmentes. Még 1665ben Pap János és Szepesi Pál, valamint annak felesége, Csuda Zsuzsanna között lefolyt perről olvashatunk. Ez jórészt Pap rágalmaira épült, mivel Szepesit egy bizonyos Tibóth Zsigmond gyilkosának kiáltotta ki és feleségét is sértegette. Az irat tanúsága szerint a főkapitány mindezt visszavonta, sőt 100 arany fizetésére is kötelezte magát.

36 Diósgyőr akkori legnagyobb zálogbirtokosai a Halierek voltak. „II. György ... 1667-ben a vár épületeire ... renovációjára telket zálogosított Miskolcon."1669-ben pedig 100 forintért adott zálogba egy puszta házhelyet.

37 Többnyire azonban a tulajdonos csak tiszttartója, udvarbírája révén képviseltette magát várában,

38 s a bajokkal a kapitánynak kellett megbirkózni. A levelek jó részében visszatérő problémaként jelentkezik a török és magyar határszél okozta konfliktusok sorozata. A mindkét oldalról induló portyá32 CSORBA CS., 1980. 149-150. p. 33 IZSÉPY E„ 1962. 8. p. 34 SZABÓ A., 1911.155. p. 35 MOL P 71 Fasc. 264. 1. 36

IV. 501/c XVIII. XI. 4. 37 LEVELES E.,1929. 30. p. 38 LEVELES E., 1929. 29. p. (1666-ban Kovács György töltötte be e tisztséget.)