Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)
Barsi János: A minoriták megtelepedése Miskolcon és iskoláztatásuk a Ratio Educationis megjelenéséig (1729-1777)
tizenhárom év múlva, amikor mindenhonnan visszaérkezett, s minden vélemény megvitatásra került, jelent meg a végleges Ratio atque insitutio studiorum societatis Jesu. 135 . Maga a Ratio studiorum nem tárgyal pedagógiai elvekről, hanem előirásokat tartalmaz. Adminisztratív módon előírja, hogy mi a kötelessége a vezetésnek, a tanároknak és a tanulóknak. Gyakorlati kézikönyv ez, mely az iskola, az osztály vezetését, irányítását segíti. Jelentősége nagyobb, mint ami magában a dokumentumban leírva található, hiszen gyakorlatilag ennek a dokumentumnak az alapján szervezték meg a modern európai iskoláztatást. 136 Több, a Ratio studiorum oktatási és nevelési rendszerét is tárgyaló könyv átnézése után arra a megállapításra juthatunk, hogy a szerzők nem egységesen ismertetik azt. S nemcsak terminológiai sokféleség jellemzi a különféle szerzők ide vonatkozó megállapításait, hanem az osztályokba és éves tanítási rendszerbe szervezett tananyag éves csoportosításának nem egyezőségével, a képzési idő egy évvel való meghosszabbításával, illetve megrövidítésével is találkozunk, így Fináczy Ernő a jezsuita iskolaszervezetet a középkori triviumhoz hasonlítja; vagyis a grammatika, a retorika és a dialektika hármasának megfelelően a trivium grammatikai részének a grammatika és szintaxis, a retorikai részének a humaniórák, míg a dialektikai részének a filozófia felel meg. 137 1919-ben megjelenő másik művében ugyanezt adja elő, csak más terminológával. 138 Az ebből minket érintő gimnáziumi tanítás tehát a grammatika és a humaniórák osztályaiban folyt. A grammatika osztályai a következőek voltak: az első évben a classis elementáris, a második évben az infimae grammaticae classis, a harmadik évben a mediae grammaticae classis, a negyedik évben a supremae grammaticae classis, majd ennek végeztével az ötödik évben a poesis, a hatodik évben a rhetorica következett. 139 A poézis és a retorika osztályok alkották az úgynevezett humaniorákat. Ugyanő, a már említett másik művében, a gimnáziumi hat évet és az osztályokat némileg másként írta le. E szerint a grammatikai szakasz három osztályból, az infima, a media és a suprema osztályokból, míg a humaniórák szakasz két osztályból, a humanitás osztályból és a retorika osztályból, de három évfolyamból áll. 140 A két leírás különbsége elég nyilvánvaló. Míg az egyik esetben a gimnázium hat évéhez hozzászámolta a szerző az elemi oktatást is mint hatodik osztályt, addig a másik esetben azt elhagyva a két osztályos humaniórák szakaszt három évfolyamra bontva érte el ugyanazt a gimnáziumi hat évet, de most már csak öt osztályban. Ezzel szemben Berecz Sándor ugyanazon Ratio studiorum alapján öt osztályban adja meg a gimnázium szervezetét. S noha az oktatás éveinek számáról nem írt, mégis arra következtethe135 FINÁCZY E. 1919. 246. 136 FITZPATRICK, E. 1933. 24. 137 FINÁCZY E. 1899.1. 96. 138 FINÁCZY E. 1919. 254. 139 FINÁCZY E. 1899. I. 96. 140 FINÁCZY E. 1919. 254.
