Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

Rózsa György: A profi sport kezdetei Miskolcon

kellett keresgélniük, hogy Miskolchoz kössék a sportolókat. Az Attila tartozásai mind a szövetséggel, mind pedig az egyesületekkel szemben tetemesnek mutatkoztak. A helyzet sikertelen megoldása után több játékos elhagyta Miskolcot. Az egyesület vezetése kiáltványban hívta fel a közönség figyelmét a helyzetre, adományokat gyűjtve. A klub vezetői az érdeklődőket az Abbázia étteremben (mai Széchenyi utca 24.) fogadták, mely egyben az Attila klubhelysége is volt.

11 A kiáltvány hatására sikerült a szimpatizáló miskolciakat anyagi támogatásra is bírni, minek következtében némileg konszolidálódott az Attila anyagilag. Az évad végén 1929 tavaszán a nehézségek ellenére is újra a legmagasabb osztályba jutott a csapat, osztályozót játszva a Vasas csapata ellen, melyet 5:3 arányban nyert meg. A siker ellenére rekord összegű veszteség érte a szövetkezetet a szezonban, 27 416 Pengő, mint az a korabeli iratokból kiderül.

12 Az ezt követő esztendő, az 1929 őszén induló szezon során az Attila végig a kiesési zónában szerepelt, néhány győzelmet elkönyvelve a vereségek mellett. Az évet a 10. utolsó előtti helyen zárta, osztályozó mérkőzésre kényszerülve, amit a Vasas ellen most elvesztett. A szövetkezet, mint kereskedelmi cég ellen nemcsak a város sportszerető közönségének rosszallása volt tapasztalható, de a Miskolci Törvényszék, mint cégbíróság is pénzbírsággal lépett fel, miután a vezetőség az éves mérlegeket nem állította össze és közgyűlést nem hívott egybe.

13 Egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a nemes sport célok mögött nem állhat gazdaságosan működő cég, s csupán állandó támogatásokkal működhet a klub, mely plusz jövedelmet egyáltalán nem hoz. Az 1931. január 31-én a Városházára két év után összehívott közgyűlésen a szövetkezet legtöbb részjegyét jegyző Majzler László elnök bejelentette, hogy több kiváló személyiség is lemondott igazgatósági tagságáról, így dr. Halmay Béla későbbi miskolci polgármester, dr. Silbiger Bertalan, Kolár Nándor és Vidats János is így rendelkezett és maga az elnök is csatlakozott a távozókhoz.

14 A vezetői feladatokat közgyűlési döntés értelmében háromtagú elnökség vitte tovább. 1931 elejére jelentős adósságokat törlesztett a klub anélkül, hogy újabbakat magára vállalt volna. A szövetkezet vagyona ekkor 26 978,60 Pengő, melyből Miskolc város 4000 Pengőt jegyzett 400 darab részjeggyel. 1931 őszére ismét sikerült feljutni az Attilának az első osztályba és ezt a pozícióját megszűnéséig, 1936-ig meg is tartotta. Ennek köszönhetően a legjobb csapatok látogattak Miskolcra szórakozást, élményt nyújtva a népkerti közönségnek. Az Attila sportszereplésével Hernádi Pál foglalkozott sajtócikkében, felidézve a korszak legjobb miskolci futballistáit. „Megfordult Miskolcon Opata Zoltán, aki edzette is a csapatot, majd a kispesti gólzsák Nemes József is, sőt az 11 Reggeli Hírlap 1929. II. 24. 12 B.-A.-Z. m. Lt. VII-1/d. 153. Okm. 643/10. b. 13 B.-A.-Z. m. Lt. VII-1/d. 291.1484/20. 14 B.-A.-Z. m. Lt. VII-1/d. 153. Okm. 643/10.