Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

Rózsa György: A profi sport kezdetei Miskolcon

szintén a Népkertben, 6 ezer néző előtt, melyen a miskolciak l:0-ra kaptak ki a szombathelyi Sabáriától. Az őszi sportidény végén, december 26-án tartották a szövetkezet éves közgyűlését a Városháza termében, melyen az előző évadról számolt be Majzler László ügyvezető elnök. Az elnöki tisztet a szövetkezetnél ekkor strozzi Vidats János töltötte be. A Közgyűlés döntése értelmében igazgatósági tagul 26 személyt, az igazgatóválasztmányba 40 személyt, míg a sportbizottságba 100 személyt választottak meg. A szövetkezet első elnökét Kolár Nándort örökös tiszteletbeli elnöknek és örökös dísztagnak választják. Kolár ekkor a Miskolci Villamossági Rt. igazgatója, akinek nevéhez a miskolci sport szervezése, támogatása fűződik. „Minden neves sport iránti szeretetének, rendkívüli ügybuzgalmának, kiváló szervező és teremtő tehetségének oly nagy mértékben adta a múltban és adja a jelenben tanújelét, hogy csak önmagát tiszteli meg a szövetkezet, ha Kolár Nándor urat, aki a legrégibb sportegyesületet a Miskolci Atléta Kört újjászervezte, működésbe hozta, tagjainak számát a Miskolci Kaszinó tagjainak bevonásával, soha el nem képzelt számra emelte fel, aki ezen egyesület részére a népkerti Vigadót sportpalotává építtette át, akinek a nevéhez fűződik a Miskolci Strandfürdő Rt. alapítása és ezáltal egy olyan uszoda létesítése, amely Miskolcot e tekintetben az ország összes vidéki városai fölé emelte, a szövetkezet örökös tiszteletbeli elnökévé választja meg."

8 Az elnöki teendőket ezután Scwartz Gyula zsujtai nagybérlő veszi át, akinek vezetése alatt a szövetkezet nagyot haladt előre.

9 A kezdeti sikereket követően az első ligában már elmaradtak a győzelmek, és bár a miskolciak mindent elkövettek a sikeres szereplésért, az 1927/28as szezont az utolsó helyen zárták, s ez a csapat kiesését jelentette a legjobbak közül. Kárpótlást közönségének a Magyar Kupában szerveztek, ahol elsőként a vidéki együttesek közül a miskolci piros-kékek a döntőig jutottak el, itt a profi bajnok Ferencvárostól kaptak ki 5:l-re semleges pályán Budapesten 1928. június 24-én. Az Attila történetében mindvégig ez maradt a legnagyobb és legtöbbet emlegetett siker. A játékosok közül a szezon során ketten is felhúzhatták a címeres mezt, Kripkó József és Pruha Antal is szerepelt a nemzeti tizenegyben. A sportolók gyengébb szereplése az üzleti életben is éreztette hatását. Az első ligából való kiesésnek köszönhetően a bevételek is elmaradtak a kiadások mellett, s egyre többen léptek ki a szövetkezetből vagy csökkentették üzletrészeiket. A szövetkezet 1928. év végén megtartott közgyűlése is ezt mutatja. Az erről felvett jegyzőkönyvben tárgyilagos rövidséggel értékelték a helyzetet, elhagyva az addig használt patetikusságot.

10 A „futballszövetkezetnél" - ahogy egykoron hívták az Attilát - jelentkező anyagi nehézségeknek komoly sajtóvisszhangja támadt a miskolci lapokban. A játékosok bérei elmaradoztak, a sportból önállóan megélni már nem tudtak, a klub vezetésének állások után 8 B.-A.-Z. m. Lt. Vll-l/d. 153. Okm. 643/2. 9 H ALM AY-LESZIH Miskolc története (1929) 370. o. 10 B.-A.-Z. m. Lt. VII-1/d. 153. Okm. 643/5.