Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

Szegőfi Anna: Az első világháború előtt alakult miskolci egyesületek

tesítettek. Az egyébként állami feladat támogatására az igazságügy minisztérium és a bíróságok is vállalkoztak, de jelentős pénzösszeggel járult a költségekhez a megyei és városi önkormányzat is. Miután a támogatások és adományok mellett a széles tömegeket érintő gyűjtések jelentették az egyesületi vagyon nagyobbik részét a társadalmi rendezvények és jótékony célú előadások szervezésében is elöljárt az egyesület. Szervezeti életében is volt egy különlegesség, amely megkülönböztette más egyesületektől, tudniillik volt egy védnöke, a mindenkori törvényszéki elnök. Az alapító tagok sorában találjuk a polgári fiú iskola és az izraelita lányiskola tantestületét, és mind a négy felekezet nőegyletét. A napi gyakorlatban a munkát ténylegesen a négy nőegyleti alosztály végezte; az evangélikus, az izraelita, a katolikus, és a református, amely alosztályoknak teljes tisztikara működött az egyesületi vezetőségen belül. 1945. június 16-án alakult ismét újjá az egyesület 177 fővel, ekkor még működött mindhárom otthona. Dualista kori kezdeményezés az eddig felsorolt csoportok egyikébe sem sorolható Miskolci Fürdőegyesület. 1889-ben a város polgárainak kezdeményezésére megindult egy részvénytársaság szervezése, amelynek célja egy városi gőzfürdő építése volt. A kezdeményezés akkor kudarcba fulladt, a városi elöljáróság hathatós anyagi támogatásával majd csak 1894-re épült fel az Erzsébet fürdő. Kulturális és művelődési egyesületek Amint láttuk az előzőekben a korszak alapvető jellemvonása a női és férfi egyesületek szétválása. Igaz ez a kulturális és művelődési egyesületekre is azzal a megszorítással, hogy a kultúra és művelődés bizonyos formáit nem lehet nemek szerint elkülöníteni. Míg a nők kulturális és művelődési csoportjai vallási elkülönülést mutatnak, a férfi egyesületek egyik jellemzője ebben az időben, hogy közöttük alig van vallásos egyesület. Ez a tendencia majd csak a korszak végén változik meg, amikor a Zichyek megalapítják a katolikus legényegyleteket az 1910-es évek elején. Az általános tendencia az egész korszakon át, hogy a kultúra és a művelődés „férfi munka." A csoport egyik leghíresebb egyesülete a máig működő Magyar Történelmi Társulat.

126 A társulat 1867-ben alakult, célja a hazai történettudomány művelése, megkedveltetése és a történettudomány népszerűsítése. A cél elérésére a társulat megjelentett és megjelenteti a Századok című folyóiratot. A társulat szervezési sémája úgy alakult, hogy nem hozott létre vidéki fiókokat, hanem valamennyi tagja közvetlenül a központhoz csatlakozott. így történt ez Miskolc esetében is, ahol a számtalan könyvtárat fenntartó egyesület a Századok előfizetésével szervezte a mozgalmat. 126 B.-A.-Z. m. Lt. IV.1905/C. 7733/1891.