Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)
Szegőfi Anna: Az első világháború előtt alakult miskolci egyesületek
A korszak kiemelkedő eseményeként kell megemlékeznünk a Borsod Miskolci Közművelődési és Múzeumi Egyesület megalakulásáról. Az egyesület 1893ban alakult Borsod-Miskolci Közművelődési Egylet néven, ezt 1899-ben BorsodMiskolci Közművelődési Egyesületre változtatták. Az egyesület legfontosabb feladata a miskolci múzeum létrehozása és működtetése lett. A hatékony gyűjtőmunka eredményeként 1902-ben kiadták a múzeum első katalógusát. Az egyesületeknek van egy csoportja, amelyben a nemek szétválasztása nem következik be, ez a kulturális egyesületek közé sorolt dal és zene egyesületek csoportja. A zene társas művészet, így ezeknek az egyesületeknek a társasági élete igen élénk, a rendezvényeik száma valamennyi más egyesületétől jóval magasabb és az egyes egyesületek kapcsolata is egészen más jellegű a dalos találkozók eredményeként. A zenei egyesületek működésére jellemző, hogy 1884ben Miskolcon rendezik meg az akkor már 7. országos dalos találkozót. A miskolci zenei élet töretlen fejlődését nagyban segítette az 1901-ben megindult városi zeneiskola. A magas művészi színvonalú zenei élet kedvezett az egyesületek működésének. A dal és zenei egyesületek közül elsőként a Miskolci Daláregylet alakult meg. Alakulásának dátumát Szendrei János 1874-re teszi, adatát megerősíti az egylet pecsétje, melyen a kor szokásainak megfelelően köriratban az alakulás évszáma szerepel. Az első írásos forrás az 1882. február 19-én keltezett és 1882. július 29-én jóváhagyott alapszabály. 127 A Miskolci Daláregylet a dal és zene művelése mellett a dalkultúra nemesítését és terjesztését is magára vállalta, de nem zárkózott el a társas élet szervezése elől sem. Az egyesület irányultságát leginkább az elérendő célok között megfogalmazott magyar nemzeti eszme határozta meg. Ebből következett, hogy az egyesületnek elnöke volt a főispán, alelnöke a mindenkori polgármester és választmányi tagjai sorában megtaláljuk az egyház és a tőke legjelentősebb képviselőit. A városi „elit" dalos egyletének ellensúlyozására, azonos célok szószerinti megfogalmazásával 1888. február 26-án megalakult az iparosok egyesülete is Miskolci Polgári Dalos Egylet néven. 128 Felekezeti és osztály különbségek nélküli egyesületnek vallotta magát. Első elnöke Nagy Ignác, jegyzője Gyürki János volt. Az Ipartestület és az Iparoskör támogatását élvező egyesület 1926-ban alapszabály módosítás keretében felvette nevébe az iparos jelzőt; Miskolci Iparos-Polgári Dalos Egylet-re változtatva nevét. A pártoló és tiszteletbeli tagok mellett az egyesületben legfontosabbak a működő énekkari tagok. A működő tagok felvétele a karnagy és egy választmányi tag részvételével történt az iparosoknál. A két tagú bíráló bizottság meghallgatáson döntött a tagfelvételről, amit a választmány szentesített. A karnagy mellett a vizsgálathoz másik tagra azért 127 SZENDREI V. 410-419.p., B.-A.-Z. m. Lt. IV.829. 4. 49/őrz., IV.1905/c. 6459/1897., IV.1906. 616/1931., IV.1925/b. 33.dob/37., 39.dob/39., XV.15. 128 B.-A.-Z. m. Lt. IV.829. 4. 2/1888., IV.1905/c. 6459/1897., IV.1925/b. 32.dob/2., 33.dob/51., 37.dob/21., 37.dob/100., 39.dob/47.
