Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

Szegőfi Anna: Az első világháború előtt alakult miskolci egyesületek

nem lehettek tagok. A betegséget nagyon komolyan vették, a jelentkezőket orvos vizsgálta meg, ezt megerősítette a MÁV-nál egyébként is alkalmazott munka alkalmassági vizsgálat is. A segélyező és önsegélyező egyesületek életében jelentős változást hozott a kötelező betegbiztosítást elrendelő 1891.évi XIV. törvény. A törvény értelmében a továbbra is működő Altalános Munkás Betegsegélyező és Rokkant-pénztár és a vállalati társládák mellett megalakultak az általános betegsegélyezők. Ezek sorába tartozik a Borsod Megyei Kerületi Betegsegélyező Pénztár, amely 1893. március l.-i határnappal kezdte meg működését.

108 Az általános betegbiztosító nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, ezért a törvény adta lehetőségeken belül sorra alakultak a szakmailag elkülönülő betegsegélyező egyesületek. Többek között ebből a célból alakult 1904. március 27-én a Miskolci Kereskedelmi Betegsegélyező Pénztár.

109 A kormány álláspontját képviselő minisztérium nehezen szánta rá magát, hogy engedélyezze a hatalom által támogatott általános betegbiztosító érdekei ellenére a kereskedők egyesülését, így az alapszabály jóváhagyása több, mint két év után született meg; 1906. július 4-én. A pénztár a kereskedelemmel foglalkozókat és a kereskedelemben foglalkoztatottakat fogta össze; helyet adott az önálló kereskedőknek, a kereskedelmi vállalatok alkalmazottainak, a közintézetek és nyilvános helyek alkalmazottainak, és mindezen munkaadóknál dolgozó valamennyi alkalmazottnak. Természetesen a biztosítás kiterjedt a felsorolt személyek családtagjaira is. Hasonló céllal alakult meg 1896-ban József főherceg védnöksége alatt a Magyar Állami és Egyéb Közszolgálati Altisztek Országos Nyugdíjpótló és Segélyező Egyesülete.

110 Az egyesület működési területe kiterjedt egész Magyarországra, olyan módon, hogy megfelelő taglétszám esetén fiókegyesület alakulhatott. A miskolci fiókegyesület 1909. október 26-án kezdte meg működését Tóth Pál elnökletével. A tagok nyugdíjpótlékot, temetési segélyt és árva ellátást kaphattak aszerint, hogy melyik csoportba tartozó befizetést vállalták, tekintve, hogy segély fajtánként külön-külön is meg lehetett szerezni az igényjogosultságot. A tagok sorába felvehetők voltak az állami altisztek, napibéresek és ideiglenes alkalmazottak, a törvényhatóságok hasonló alkalmazottai, akikhez kezdetben csatlakoztak a takarék, bank és biztosító társaságok alkalmazottai is. 1933. évi alapszabály módosításkor a banki alkalmazottak már nem szerepelnek a tagok sorában. A nyugdíj és betegség segélyezésére a MÁV is létrehozott munkahelyi támogatással működő egyesületeket, közéjük tartozott a Vonatkísérők Országos Otthona néven alakult egyesület 1912. július 6-án alakult miskolci fiókja is.

111 Az egyesület jellegzetessége volt, hogy az egész országban utazó vonatkísérőket el108 Források I. 32. 109 B.-A.-Z. m. Lt. IV.829. 8. 530/őrz. 110 B.-A.-Z. m. Lt. IV.1906.18002/1922., IV.1925/b. 34.dob/55. 111 B.-A.-Z. m. Lt. IV.1925/b. 33.dob/18., 37.dob/5.,