Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

Szegőfi Anna: Az első világháború előtt alakult miskolci egyesületek

szállásoló otthon önképző és művelődési feladatait is ellátta. Ez volt az indoka annak, hogy 1924. május 1-én önállósodott a kulturális csoport Vonatkísérők Dal és Zene Köre néven. A segélyezési formák a máshol jól bevált módon betegségi segélyre, nyugdíj kiegészítésre, temetkezési segélyre és árva ellátásra tagozódtak. Kiegészült a segélyezés a díjtalan jogsegély szolgálattal is, sőt az egyesület „a tagok anyagi helyzetét elősegítő minden eszmét felkarol" A művelődési célok között a hagyományos olvasóköri feladatok kaptak helyet; könyvtár létesítése, szaklapok beszerzése, szakmai és tudományos előadások szervezése. A művelődési csoport a mozdonyvezetők dalkörével közösen működött a Vadnay Károly utcában egészen 1942. januárjáig, amikor is helyiségeiket katonai beszállásolás céljára a polgármester lefoglalta.

112 A segélyező egyesületek sorában a korszakban utolsóként alakult meg egy különleges feladatot vállaló egyesület; a Tisztviselők Jóléti Szövetkezete.

n3 Az egyesületet a háború gazdaság okozta nehézségek leküzdésére hívták életre a város és a vármegye területén élő tényleges, vagy nyugdíjas állományú állami, törvényhatósági, közhivatali, magán és felekezeti tisztviselők. Elképzelésük szerint mindennemű élelmezési, ruházati, fűtési és világítási cikkek termelése és előnyös beszerzése útján biztosítják tagjaiknak a hatóság által megállapított mennyiséget, lehetőleg önköltségi áron. A körülményes megfogalmazás a feketepiac árainak ellensúlyozását szolgálta, ezek az árak ugyanis nem a köztisztviselők fizetéséhez szabottak voltak. Közhasznú egyesületek A „köz" hasznára alakult egyesületek legfontosabb jellemvonása, hogy alakulásuknál nem voltak tekintettel korra, nemre, vallásra, társadalmi állásra, szakmai hovatartozásra. Mindezek mellett tagjaik sorában igen sok a nő. A századfordulóra a gazdasági fellendülés eredményeként polgárosodó társadalom szükséglete lett a női szerepkör fellazítása, bár a reformkor szintjét a női egyesületek sohasem érik el. Az egyesületi életben egyre nagyobb szerepet vállaló nők aktivitása a háború kitörésével, az aktív férfiak eltűnésével fokozódik, ez meglátszik az egyre markánsabb feladatokat vállaló egyesületek alakításában is. Ennek jó példája az európai minta alapján alakult közhasznú egyesület; a Vöröskereszt. Az országos egyesület alapszabályát 1879. március 27-én engedélyezte a belügyminiszter.

114 Az országos egyesület 1880. május 13-án tartotta azt a választmányi ülését, amelynek legfontosabb határozata az országos hálózat szervezésének megindítása volt. A választmányi ülés röplapon közzétett felhívása a fővédnök Klotild főhercegnő hozzászólása alapján foglalta össze az alakuló egyesület célkitűzéseit: 112 B.-A.-Z. m. Lt. IV.1906. 4615/1942. Közli: Források IV.138. 274.p. 113 B.-A.-Z. tn. Lt. IV.1925/b. 35.dob/25. 114 B.-A.-Z. m. Lt. IV.1905/C. 1185/1887., IV.1925/b. 32.dob/5., IV.1906. 616/1931.