Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

Szegőfi Anna: Az első világháború előtt alakult miskolci egyesületek

„Ezen egylet fő törekvése lévén a vallásosságot és felebaráti szeretet gyámolítani és előmozdítani, ennél fogva célja: a. / A szenvedők vigasztalása és segélyezése. b. / Szegény betegek gyógyíttatása és ápolása ezen célra fennálló egyleti kórházban, és saját lakásukon gyógyítandó szegény betegeknek ingyen gyógy­szerek nyújtása. c. / Haldoklóknak a vallás vigasztalását nyújtani és szükség esetén őket utolsó intézkedéseik megtételére figyelmeztetni. d. / Az elhunyt tagokat az egyház rendtartásai szerint eltemetni, temeté­seiket rendezni s vezetni. e. / Az elhunytak által különösen lelki üdvösségük céljából végakaratúlag tett egyházi és vallási intézkedéseinek végrehajtása." 78 A nagy múltú egyesület sem kerülhette el sorsát 1950. július 11-én a hír­hedt 7330/1946. számú rendeletre hivatkozva feloszlatta a belügyminiszter. 79 A férfiak egyesülete mellett 1903. december 21-én alakult meg nemre tekintet nélkül a Miskolci Izraelita Komaegylet; „Törvényes házasfelek fiúgyermekeinél a komaságot elvállalni és általában szegény gyermekágyas asszonyokat támogat­ni". 80 Az alapító férfi és nő tagok 100 korona befizetésével hozták létre az egye­sület alaptőkéjét, melynek jövedelme kizárólag gyermekágyasok segélyezését szolgálhatta. Az egyesületi tőke nagyságára jellemző, hogy az alapító tagsági díj lehetett 1000 korona is, ez esetben a befizető jogot szervezett arra, hogy halála után az egylet a nevében vállalt évente egyszer komaságot, biztosítva, hogy az újszülött az alapító nevét vegye föl. Az alapító tagság mellett létezett pártoló tagság évi 4 korona tagsági díjjal és rendes tagság 1 korona befizetése mellett. Az egyházi szervezést a név mellett a Deák utca 20. szám alatti székhely be­jegyzés is jelzi, itt az ortodox egyház központja. 1902. szeptember 21-én kelt az alapszabálya Bikiir-Cholim Jótékony egylet­nekP Az egyesület neve ellenére elsősorban betegségi önsegélyezésre alakult egyesület volt. Saját tagjainak és azok családtagjainak biztosított orvosi ellátást és a szükséges gyógykezelést. Ebből a célból saját orvosokat alkalmazott az egyesület. A orvosi szolgáltatás mellett az volt a legfontosabb, hogy a bajban nem hagyták magára a beteget. Minden nap két tagtárs látogatta meg, meggyő­ződött egészségi állapotáról, a szükséges segítség mértékéről és módjáról és a betegsége következtében esetleg megromlott anyagi helyzetéről. A betegláto­gatók előterjesztése alapján az egyesületi elöljáróság intézkedett a beteg megfe­lelő ellátásáról, beleértve az esetleges anyagi segítséget is. 2./ Kulturális, tudományos egyesületek Tevékenységük nem kapcsolódott közvetlenül az egyházi célokhoz. Szer­vezésükkel az egyház a korábban alakult világi egyesületek befolyását igyeke­78 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 809/b. 2875/1877. 79 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 829. 24. 4479/őrz. 80 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 829. 7. 390/őrz. 81 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 829. 6. 271/őrz., IV.1906. 616/1931.

Next

/
Oldalképek
Tartalom