Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)
Szegőfi Anna: Az első világháború előtt alakult miskolci egyesületek
zett ellensúlyozni. A kulturális és tudományos egyesületek közül a legkorábbi a könyvkiadásáról híres és elismert 1848-ban alakult és ma is működő Szent István Társulat, amely tudományos hírnevét Serédi Jusztinian híres antiszemitizmus ellenes előadásával is öregbítette. Az egyházak szervezte világi egyesületek sorába tartozó művelődési egyesület a Miskolci ort. Zsidó Kör /Machike Hadász/ működése jól példázza, hogy ezeknél az egyesületeknél esetenként összemosódnak a hitéleti, jótékonysági, segélyezési, művelődési és szórakozási célok. A szabályrendelet négy pontban határozza meg az egyesület célját ezek között szerepel a vallásos érzület táplálása, a zsidó tanok ismertetése céljából tanfolyamok tartása, népszerű felolvasások rendezése, zsidó tudományos könyvtár alapítása, újságok és folyóiratok olvasása, talmud tanítók segélyezése, felekezeti óvoda alapítása és fenntartása. 82 Hasonlóan széleskörű célokkal alakult meg 1910. január 9-én a Miskolci Katolikus Olvasókör. Első alapszabálya értelmében a más vallású lakossággal való békés egyetértés állandó megőrzése mellett a munkásság, a takarékosság, a józanság, a hazaszeretet és más polgári erények gyakorlására is szövetkeztek a tagok, köztük „népjóléti mozgalmak kezdeményezésére". A források nem adnak támpontot arra, hogy az 1913-ban módosított alapszabályból miért maradt ki a más vallásúakkal való békés együttélés gondolata. Ez a második megfogalmazás szűkösebb, de egyértelműbb is: „ A kör célja a miskolci s a város közelében lakó katolikus intelligenciának a hitsorsosság kapcsolatában egy testületté tömörítése, szellemi közösségének és társadalmi együvé tartozásának előmozdítása, a vallásos érzület ápolása, a tudomány, a művészet és irodalom művelése, a tagok gyakori találkozásának, tisztes, nyugodt szórakozásának biztosítása." 83 1913ban az alapszabály módosításakor megváltozott az egyesület neve is, az új név: Miskolci Katolikus Kör. A többi olvasókörhöz hasonlóan ez az egyesület is rendelkezett saját épülettel, ahol a könyvtár mellett más szórakozási lehetőség is volt társas összejövetelek formájában. A katolikusok alakította olvasókörök országos mozgalomként szerveződtek, igen széles körben, valamennyi falu katolikus lakossága megszervezte országos alapszabály alapján saját olvasókörét, s a kör tagjai az Országos Katolikus Szövetségbe tömörültek. A katolikus egyház egyesület szervező tevékenységét a reformátusok kicsit megkésve követték az országos mozgalomként szervezett Luther Szövetséggel. Az egyházak egész országot behálózó nagy taglétszámú egyesületeinek szervezése a háború után kezdődik meg és teljesedik ki. A világi jellegű kulturális egyesületek között kell megemlítenünk az egyházi énekkarokat; közülük legjelentősebb, a már 1897-ben is egyesületként regisztrált Mindszenti rk. Egyházi Énekkar. A fennmaradt 1928-as alapszabályban ugyan nem történik említés világi szereplésekről, csupán „szent miséken, körmeneteken, temetéseken" kívánták a szent ténykedés fényét emelni, ennek ellenére 82 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1925. 35.dob/5. 83 B.-A.-Z. m. Lt. IV.1925. 35. 28/1910., 25.dob/l., 35.dob/5., 35.dob/6., 37.dob/24., 39.dob/50.