Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)
Szegőfi Anna: Az első világháború előtt alakult miskolci egyesületek
áprilisában egy csoportjuk Miskolci Pincérek Nemzeti Egyesülete néven új keresztényszocialista beállítottságú egyesületet szervezett, amely egyesület 1925. december 3-ára elkészítette alapszabályát. 53 Miközben a minisztérium az alapszabály véleményeztetésének adminisztrációjával volt elfoglalva a szociáldemokraták többször tettek kísérletet az egység helyreállítására. A „nemzeti" egyesület végül 1927. február 2-án kapta meg a minisztérium engedélyét, majd 1928. október 21-én beszüntette működését. A Népszava értékelése szerint a pincérek egysége helyreállt, ennek azonban ellentmond, hogy a megszűnő egyesület iratait az országos szövetség miskolci csoportjának adták át. Ez a csoport 1934-ben ismét kezdeményezte az önálló egyesület bejegyzését, ezúttal a szociáldemokrata csoport veszítette el tagjait. A szakszervezet aktivistái a vereségbe nem nyugodtak bele, a tagok szervezésével egyidőben a munkaadók egyenkénti meggyőzését is fegyverként használták a szakszervezeti tag pincérek kizárólagos alkalmazása érdekében, cserében a „nemzetiek" leánykereskedelemmel vádolták a szociáldemokratákat, amiért pincérnőket közvetítettek ki eseti munkákra. 54 Az eset hátterében a szociáldemokraták és a Nemzeti Munkaközpont ellentétei húzódtak meg és nem segítették a szakmai érdekvédelmet. A nők egyesületei A kiegyezést követő 50 év Magyarország nagy felfutásának ideje. A gazdasági fellendülés kedvezett az egyesületeknek. A társasági élethez jólét kell; szabad idő, eszközök, épületek, könyvek, sportszerek, ruhák, ékszerek, fogatok és azonos műveltségi szint. A gazdasági alapok mellett a politika hozzáállása is megfelelő volt, a liberalizmus jellemezte ezt a világot. Ez a liberalizmus átlépte a város korlátait, eljutott a falusi lakossághoz is. Ne feledjük Trefort Ágoston elrendeli minden községben az iskolai könyvtárak alapítását. A dualizmusban minden városban és falun alakulnak egyesületek. A nagy számban alakuló egyesületek egyik alapvető tendenciája a polarizáció. A korszak másik jellemvonása, mint láttuk, hogy fokozatosan csökken a reformkorban jellemző politikai jellegű egyesületek száma. Nagyon fontos jellemzője a kornak a férfi és nő egyesületek szétválása. Az alakuló nőegyesületek céljainak megfogalmazása jelzi, hogy a reformkorban megindult emancipációs folyamat megrekedt. A női szerepkör átalakulásának politikai okai vannak. Tisza hatalomra jutásával újra agráriussá válik az ország, ez visszaveti a nők szabadságát, mivel újra visszatérnek a hagyományos paraszti kultúrához kapcsolódó családi szerephez. A társadalmi szerepváltás behatárolja az egyesületek célkitűzését is, elsődleges lesz a vallásgyakorlat, a nők bezártsága szinte kizárólag a hitélet felé nyitott, a látszólag világi egyesületek szervezői is elsősorban az egyházak. Ebben a kultúrában ugyanis az egyház szinte az egyetlen akivel a nők érintkezhetnek, ezért lesz az 53 B.-A.-Z. M. LT. IV.1906. 1495/1936. 54 Közli: Források III. 288. 465-467.p.