Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

Szegőfi Anna: Az első világháború előtt alakult miskolci egyesületek

egyház képviselője a fő szervező. Ennek eredményeként az egyesülés célját ténylegesen az egyház tűzi ki, így lesz ez a cél az egyház által szentesített női feladat; a hitélet ápolása, a karitatív tevékenység és minden ami a hagyományos Mária képbe belefér; család és gyermek. A kultúra és művelődési is beszűkül erre a hagyományos családi szerepkörre és az egyházi kultúrára. A világi célnak számító segélyezés középpontjában is az anya szerep áll, a cél legtöbb esetben a gyermekvédelem. A borsodi nők 1862-ben újjáalakított óvoda egyesülete is ennek bizonyítéka, valamint az 1873-ban alakult nőegylet árvaház építési programja. A csecsemő s gyermekvédelem ügyének fontosságát jelzi, hogy 1915-ben megalakult az Országos Stefánia Szövetség, a Zöldkereszt, melynek fiókegyesületei behálózták az egész országot. Ebben a korszakban alakul meg a már működő izraelita, ágostai és református egyesület mellé 1890-ben a Miskolci róm.kat. Nőegylet, 1913-ban a Deborach izr. Nőegylet, az első ifjúsági egyesület 1908-ban a Miskolci izr. Leányegylet, és 1917-ben a Katolikus Tisztviselőnők Miskolci Egyesülete. A Miskolci izr. Nőegylet alakulásának időpontját, maga az egyesület 1847re datálta, sajnos az egykorú alapszabályról nem maradt írásos emlék és a működésről is keveset tudunk.

55 Amennyiben az alakulási évszám helytálló, a működés alapját a Nemzeti Kaszinó alapszabálya jelentette. Az első megbízható írásos adat az 1877. január 15-én engedélyezett alapszabály, amely egy jótékony célú egyesületet mutat, ahol az elsődleges feladat a szegények segélyezése, betegek ápolása, özvegyek és árvák segítése - „közönséges tolakodó koldusok kizárásával"

56 A vallási hovatartozás szerint elkülönülő egyesületektől megkülönbözteti az izraelita egyesületet az, hogy történetének során mindvégig maguk a nők voltak az egyesület vezetői, nem az egyházi elöljárók, a vezérkarban megjelenő egyetlen férfi, a titkár. A vezetésnek ez a módja bizonyítja, hogy nem egyházi egyesületről van szó, az elkülönülés a nők életében fontos szerepet betöltő vallás gyakorlat miatt volt szükséges. A másik jelentős tény, hogy a tagokra vonatkozó szabályozás három ízbeni alapszabály módosítás során sem változik; az egyesületnek tagja lehet minden nő, felekezeti megkülönböztetés nélkül, de csak nő! Az egyesület nemcsak szokatlan szervezeti életével tűnt ki a nő egyesületek sorából, világias működése is megkülönböztette. A köz érdeklődésére számot tartó tevékenység volt az 1887-ben létesített népkonyha. Az egyesület életében jelentős állomás volt az 1916. év amikor sor került az alapszabály módosítására, s a már működő népkonyha mellé bekerült a célok közé egy menhely alapítása is. Figyelmet érdemel a két intézmény mellett az egyéb célok megfogalmazása is: „oly intézkedések rendszeresítése, melyek a koldulás ritkítását, új kereset források megnyitását és közvetve a keresetképesség fokozását 55 SZENDREI János 1860-ra teszi az egyesület alakulását, adatának alapja az 1916.évi alapszabály, amelynek szövegében szerepel a megfogalmazás: „Az egylet már 50 év előtt megalakulván" 56 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 829. 4. 48/1892., IV. 1905/c. 6459/1897., IV.1906. 616/1931., IV. 1906. 29912/1939., IV.1925/b.34.dob/32.