Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

Szegőfi Anna: Az első világháború előtt alakult miskolci egyesületek

szabály. Az alapszabály az egyesület működésének jogi alapja, melyet a tagok önkéntesen szavazatukkal elfogadnak, így ismerve el magukra nézve kötelezőnek. Az alapszabály, mint egyfajta jogszabály, szerkezetét tekintve meglehetősen körülhatárolt. A szerkesztés alapelveit, a Nemzeti Kaszinó kapcsán már a reformkorban megalkották. Az alapszabály az egyesület címének és pecsétjének meghatározásával kezdődik, majd az egyesülés céljának és a célokhoz vezető eszközöknek a részletezésével folytatódik. Az egyébként is szabályozatlan magyar egyesületi jogban a célok tekintetében nincs korlátozás, kivéve természetesen az állam és a nemzet érdekeivel szembenálló, a jó erkölccsel meg nem egyező és a büntető törvényekben tiltott célokat. Az alapszabályok vizsgálata a célok tekintetében legmkább arra szorítkozott, hogy lehetőleg egynemű, egymásból következő rokoncélok kerüljenek egy egyesületen belül meghatározásra. Az alapszabályok jogszabályi jellege tulajdonképpen a tagok jogainak és kötelességeinek taglalásában bontakozik ki. Az egyesületek tagsága általában több rétegre tagolódik; vannak tényleges, vagy működő tagok, akiket az alapszabályok sok esetben rendes tagoknak minősítenek. Ezek a rendes tagok évente, vagy havonta meghatározott tagdíjat fizetnek, ezért őket cserébe megilletik az egyesületi jogok; a szavazás, a választás és választhatóság joga, és részesednek az egyesület által nyújtott minden szolgáltatásból. A rendes tagok ellentettje a tiszteletbeli tag, aki nem önkéntes, hanem az egyesület elnöksége választja, érdemei elismerése miatt. A tiszteletbeli tagság mellett tiszteletbeli vezető is létezett, főként az elnökök sorában, ők a szponzorok közül kerültek ki, vagy a támogató intézmények vezetői voltak. A rendes tagoknak van egy különleges csoportja, az alapító tagok, akik a rendes tagsági díjon felül egyszeri befizetéssel segítették az egyesület megalakulását, esetleg nem is léptek a tagok sorába. Igen sok egyesületnél, főként a magas költséggel működő egyesületeknél találkozunk a pártoló tagsággal, ennek a tagsági formának ugyancsak a rendes tagsági díjtól magasabb befizetés a kritériuma. A pártoló tagok sorában sokszor találkozunk jogi személyekkel, intézményekkel is, főként a segélyező és jótékonysági egyesületeknél. A tagok jogainak és kötelességeinek felsorolása a tagsági viszony megszűnésének okairól szóló rendelkezésekkel zárul, a megszűnés kétféle módja lehetséges, az önkéntes felmondás és a kizárás, ez utóbbi okai között a tagdíj nem-fizetése, és a méltatlan viselkedés szerepelnek. A kizárás általában a közvetlen irányítást ellátó választmány feladata. A tagokról szóló részeket az egyesület szervezeti életét meghatározó fejezetek követik. Az egyesületek legfelsőbb szerve a tagok alkotta közgyűlés. A jogszabályok értelmében az egyesületeknek valamennyi tagja egyforma jogokkal rendelkezik, azaz szavazati joggal részt vehet a közgyűlésen. A közgyűlések általában a napi ügymenet biztosítására választmányt bíznak meg. A választmányok elnevezése, tagjaik száma igen tarka képet mutat. Olyan esetekben, ahol a tevékenység több szálon is fut, mint pl. egy sport egyesületben , előfordul, hogy nem egy, hanem több választmány kiküldésére is sor kerül. A választmány tagjait a választási metodikának megfelelően meghatározott időn-