Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)

Tóth Péter: Borovszky Samu megyetörténete

magam marattam a diétán mindaddig, míg vármegye követei karácsony innep napján haza nem mentenek, én pedig akkor házamhoz alájöttem. Ezen diéta continentiójára újabban kellett bocsátani a vármegyéknek, sémiképpen maga­mat ki nem menthettem a nemes vármegyén, hanem sok kérésre más nagy dol­gai érkezvén a nemes vármegyének, 1715. esztendőben is felmentem és mind a felséges udvarnál Bécsben, mind pedig az országgyűlésen Pozsonyban haszno­san szolgáltam a nemes vármegyét". 85 A vármegye parancsolatjából küldetett követségbe 1717-ben Szentpéteri János, Miskolc város jegyzője Nándorfejérvár­hoz a felséges Eugenius herceghez és egyéb ottan való több méltóságokhoz. 86 1718. november 22-én pedig, hogy a szegény nép terheiről jelentést tegyenek Bécsbe az alispán és Seres György jegyző küldettek. 87 Azon a nevezetes ország­gyűlésen, amely a pragmatica sanctiót és a nőági örökösödést törvénybe iktatta, Aszalai Ferenc képviselte a vármegyét s tett az országgyűlés lefolyásáról je­lentést. 88 Az 1728. évi országgyűlésen kínos esemény központjává lett Borsod vár­megye egyik követe, a református Szentpétery András. Eredetileg a vármegye erre az országgyűlésre május 10-én Dőry Andrást és Melczer György jegyzőt küldötte ki. Ezek azonban nem várván be az országgyűlés végét, megbízóik en­gedelmével a nyár utóján visszatértek és ekkor a közgyűlés Szentpétery András és Bik Ferenc szolgabírákat bízta meg az országgyűlési követséggel, diurnumu­kat 3 hónapra 720 forintban állapítván meg. Mikor már az országgyűlés befeje­zése felé járt, hátra volt még, hogy biztosokat válasszanak a porták lajstromának a kügazítására választandó bizottságba. Beválasztották ebbe a bizottságba Eör­dögh György túróczmegyei és Szentpétery András Borsod vármegyebeh köve­teket is. Mikor azonban felszólították őket, hogy a hivatalos esküt, melyben Szűz Máriára és a szentekre meg kellett esküdni, tegyék le, ezek mint protestán­sok az eskü letételét megtagadták. Gróf Erdődi Gábor egri püspök heves fel­lépésére a Karok és Rendek akciót akasztottak az ellenszegülő követek nyakába. Feltették nekik a kérdést: Le akarják-e tenni az esküt? Ezek azt válaszolták, hogy csak az Atyára, Fiúra és a Szentlélekre esküsznek. Miután ezt a válaszukat írásba is foglalták, a távozásra szólították fel őket és hitrokonaikat. Azonban hi­vatkozva a királyi menedéklevél szentségére, kijelentették, hogy ők itt a várme­gyék nevében vannak jelen s küldőikre sérelmes dolognak tartják, ha ki­utasíttatnak. Erre a kathohkus részről oly erővel tört ki a harag és fenyegetőd­zés, hogy végre is engedniök kellett az erőszaknak s elhagyták az üléstermet. A helytartótanács ajtónállója vezette ki őket. Hiába kelt védelmükre a protestáns Lesznák Pál, Savoyai Eugen herceg képviselője, a Hármaskönyv alapján 64 fo­rint bírságra ítélték a vádlottakat. Midőn azután Szentpéteryt és társát újra be­hívták, kihirdették előttük az ítéletet; de ezek nem nyugodtak bele is kijelentet­85 Ifjú Szepessy Pál jegyzőkönyve, 107. lap. 86 Mjk. I. köt. 707. p. 87 Jk. XVIII. köt. 2, 743. p. 88 Jk. XIX. köt. 707. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom