Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)
Gyula Éva: Helyek és helyszínek egy kora újkori mezővárosban. Miskolc topográfiája a 16-17. században
a pénzt. 82 1569-ben a református Guthi Országh Ilona hagy 300 forintot a diósgyőri és miskolci ispotályokra és a külföldi akadémiákon tanulni kívánó ifjakra, jelezve, hogy a birtokán alapított kegyes intézmények támogatását ugyanúgy kötelességének tartotta, mint katoükus elődje. 83 A katolikus alapítványok birtokait a 16. század második felében igyekeznek magukhoz kaparintani a zálogbirtokosok, a város azonban magáénak vallja azokat. Különösen az ispotályt, hiszen az elesettekről való gondoskodás a kommunitás feladata. Ezért 1563-ban kérik az uralkodót, hogy az ispotály vagyonát állíttassa vissza nekik, hiszen 57 nyomorultat táplálnának belőle az ispotályban. 84 Az ispotály javai azonban feltehetően a diósgyőri urak kezén maradnak, innen szabadítja fel ugyanis és veszi a katolikus egyház birtokába vissza 1606-ban Habardi László, az egri káptalan éneklőkanonokja mind az ispotályt, mind birtokait Rudolf király engedélyével. A mindszenti ispotály, mint oltárigazgatóság mellett egy sokkal fontosabb egyházi intézményt is visszaszerez Habardi ugyanekkor a magyar kamarától, a 16. század közepén elpusztult tapolcai apátság kegyuraságát és birtokait. Ettől kezdve, végig a 17. századon, a két egyházi stallum, az oltárigazgatói és apáti javadalom ugyanazt a személyt illette. 85 így kerül az ispotály körüli zsellérnegyed is a katolikus egyház joghatósága alá, s lesz oltárigazgatója egyben tapolcai apát is. Mindszent középkori különállása a 17. századra birtokjogi szétváláshoz vezetett, ez a szétválás azonban erősebb volt, mint a miskolci telkek megosztása a zálogbirtokos conpossessorok között (akiket rokonsági kapcsolat is egybe fűzött), így megkezdődött a zsellérnegyed külön községgé alakulása. Miskolc topográfiájában a két város megszűnése mellett Mindszent elválása a legszembetűnőbb újkori változás. Mindszent különállása a megnevezésekben is megmutatkozik: külön utca (1698: segregationi plateae vulgo Mindszent dictae) 86 , kuriális utca (1661: piatea seu curia Mindszent; 1665: Mintszent nevű curialis utca) 87 , bár még a város részének, egyik utcájának tekintik. Mindszent elkülönülését fokozta az a tény, hogy földesura, az oltárigazgató-apát katolikus volt, így zsellérei, tisztviselői között is valószínűleg több katolikus lehetett. Hogy az ispotály templomában miséztek volna a 17. században, nem szól róla forrás, de ezt a helyet valamelyest katolikus szigetnek tekintették a kortársak a református városban. 1632-ben Kömlei Török János diósgyőri vicekapitány ellen Czeh János akkori tapolcai apát tiltakozik a vármegye előtt, mert az néhány gyalogos katonával az apát és egyház mindszenti kőházára tört, puskát rántottak, és a házhoz 82 ...quondam Barbara Fanchy profecta fuisset Qiezniko, mandavit milii, uti sacellum omnium sanctorum vocatum reparare curare, in quo pauperibus sacrum decantatur ac contionatur, quod reparare feci, meis propriis sumptibus ad quod exposui florenos sexaginta septem. MOL NRA 723/54 83 in elemosinam duobus xenodochiis seu lwspitalibus in Dyosgyör et in Miskolcz existentibus, necnon studiosis litterarum liberalium, ut qui ad studia idonei reperientur et in aliquam Academiam proficisci voluerint. MOL P 108. Fasc. K. N° 200. 84 MOL NRA 723/41 85 Loss Imre egri püspök utasítása Czeh János tapolcai apátnak 1634. HmLt XIII-3/c 51. Cl. III. N° d/2587. 86 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/c. IX. V. 822. 87 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/c. XIII. XII. 349. és IV. 501/a. 8. köt. 160. p.
