Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)

Gyula Éva: Helyek és helyszínek egy kora újkori mezővárosban. Miskolc topográfiája a 16-17. században

tartozó jobbágyokat az egyház iránti tiszteletet semmibe véve ekképpen szidalmazták: „Kapás bestye lélek pápista kurvákat nem szánnám mind levágni".

88 Az eset után Mindszent, a „szegény utca" könyörögve fordult földesurához, az apáthoz, védelmezze meg őket. A könyörgő levelet Pribék Miklós, az apát mindszenti udvarházának tiszttartója írta, amelyből kiderül, hogy nem vallási okok késztették a diósgyőri várnagyot és gyalogosait (egykori mindszenti jobbágyokat) az erőszakos cselekedetre, az eset azonban mégis rávilágít Mindszent részben vallásbeli különállására is.

89 Hogy a zsellérutcákon kívüli zsellérházak a jobbágyi-nemesi város telkek végében, az utcára néző házakkal ellentétes oldalán épültek, kiderül Lőrinc deákné Balogh Zsófia nemesasszony tiltakozásából (1615), aki ellenzi, hogy vitézlő Győrfy János özvegye, Mocsári Ilona eladja „az ő háza és udvara végében az híd farkon levő zsellér házat".

90 A nemesi ház vége a Szinváig, a hídig nyúlt, s ide hátra telepítették a zselléreket. 1670-ben éppen egy „Miklós vajda nevű cigánynak adott az becsülletes tanács egy háznak való puszta helyet, melly vagyon a Varga Mátyásné háza végében."

91 Az adásvételeknél néha külön is megemlékeznek a telken álló zsellérházról, mint 1603-ban Miskolczi János deák, aki „háza után" (házával együtt) adta zálogba zsellérházát is Kun Pálnak 57 magyar aranyért.

92 Zsellérházat a telkeken kívül eső területen is felhúzhattak az arra rászorulók. 1563-ban Gombos Pál olyan „tiszta" helyen (in loco sterili) építette fel házacskáját (domunculam), ahol azelőtt soha nem állt ház, s kéri, hogy az uralkodó erősítse meg a zsellérház birtokában.

93 A zsellérsorok és jelentősebb utcák mellett a források említenek kisebbeket is, mint a Szirma utcát, amely a Papszer alatt a Szinvával párhuzamos haladt, keleti vége a Szirma felé vezető útba torkollott. 1616-ban Tóth György lányának háza „vagyon Szirma utcában, az kismalom mellett, az Szinva mellett" 94 Ugyanitt, a Szinva mentén jelzik a későbbi térképek a Kandia utcát is, amelynek elnevezése éppen arra utalhat, hogy a felsőbb utcák (Szirma, Papszer) telkeinek vége, az udvar, gazdaság a Szinva felé esett. A tájszavak között ma is élő kandi, kangyi eredetileg az udvar végében álló terménytárolót, kamrát, vagy erre a célra elkerített területet jelent, sőt mellékutcát is.

95 Ebben talán a középkori Pece menti Kiskassa megnevezésével vethető össze. A Kandia és a Szirma utca öszszetartozását mutatja, hogy 1654-ben György fi János vesz zálogba egy telket, amely a Kandia vagy Szirma utcán fekszik (in piatea Kandia aliter Szirma).

96 Talán ugyanarról a telekről van szó, amelyen egy másik Győrfy János (az apa?) özve88 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/c. IX. III. 506. 89 FLE AV VII. Acta intraneorum N° 1002. 90 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/a. 4. köt. 152. p. 91 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 1. köt. 335. p. « B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/c. V. I. 64. *> MOL NRA 723/54 94 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 1. köt. 209. p. 95 B. LÓRINCZY É. 1992. III. 67-68. p. 96 MOL NRA 266/3