Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)
Gyula Éva: Helyek és helyszínek egy kora újkori mezővárosban. Miskolc topográfiája a 16-17. században
mellett, az Egyház szeren; az Új szeren" 1621-ben is nevezik az Újszert Egyházszernek, 69 s 1628-ban beírnak egy házat a Városkönyvbe „Egyház szerin, mely Új szernek is neveztetik" 7° 1612-ben A sokféle elnevezés éppen az Egyházszer többértelműségét igazolja, hiszen a zsellérsor státuszára és nem topográfiai jellegzetességére utal. Egyházszernek ugyanis nemcsak az újvárosi zsellérek utcáját hívják, hanem az Avas zsellérutcáját, a Papszert is. 1695-ben a miskolci zsellérek említett kérvényében a papszeresiek előbb „Egyházszeren lakó emberek"-nek nevezi magukat, majd így írják alá a levelet: Papszeren lakók. 1627-ben is „Egyházszer nevű utcának" nevezik a miskolci prédikátor utcáját. 71 Ez a gótikus templom oldalában húzódó utca a plébános majd prédikátor zselléreinek lakóhelye volt a középkor óta, így 1628-ban meg sem nevezték a vármegyei jegyzőkönyvben, mindenki tudta melyik „a miskolci plébániaegyházhoz illetve plébánoshoz tartozó utca", 72 pedig Miskolcnak már régen nem plébániája és plébánosa volt. A 17. század első évtizedeiben a város gyakran ad házhelyet az egyházszereken a rászorulóknak, akik vállalják a zsellérséggel járó szolgálatokat. Ugyanebben az időben nő meg a puszták száma is a városban, de ezeket csak azok foglalhatják el, akik képesek egy teljes telkes gazdaságot fenntartani, illetve akik elég tőkével rendelkeznek egy-egy ilyen telek - jobbágyi szolgáltatások nélküli - megszerzésére a zálogbirtokosoktól. Miskolc ezért nemcsak a jobb módú paraszti s főként vidéki nemesi elemek számára vonzó hely, akik meg tudják fizetni az ingatlanokat, hanem azoknak is, akik csak munkaerejüket ajánlhatják fel a város kommunitásának és az egyháznak. A Papszer Miskolc legnépesebb zsellérutcája, s 1632-ben itt említik a prédikátor házát, 73 amely valószínűleg középkori eredetű. A miskolci lelkész házát és kertjét a Szinva parton lokalizálja a vármegyei jegyzőkönyv már 1591-ben. Ekkor Oroszban Mihályné Borbála nemesasszony egy kertnek való helyet ad el Bakos Balázsnak a Szinva mellett, amelyet nyugat felől a miskolci lelkész háza és kertje határol, kelet felől pedig egy nagy út, amely a Mindszent utcán végződik. 74 A 16. században a Papszer alatti területen a pap házát még kertek veszik körül. 1612-ben a lelkészi ház lakója, Miskolczi Csulyak István főprédikátor, ide költözvén, meg is énekelte egyik szobáját a hit és a múzsák szentélyeként 75 : 68 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 1. köt. 166. p. 69 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/a. 4. köt. 765. p. 70 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 1. köt. 250. p. 71 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/a. 4. köt. 771. p. 72 ad Parocliiakm ecclesiam consequenterque Plebanum oppidi Miskolcz pertinentis jurisdictione patronatus. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/a. 4. köt. 778. p. 73 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 1. köt. 221. p. 74 ...locum quaendam horti cujusdem in territorio opidi Miskolcz penes fluvium Szinyva vocatum cui ab occidente domus et hortus Pastoris Miskolcziensis vicinaretur, ab oriente vero magna via, quae ad piateam Mindszent vocatam exitum liaberetur. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/c. V. 1.10. 75 //i fronte Musei Miscolciani 1612.// Haec domus antique divinis structa Parochi/ Est Musis, procul hinc strepitus livorque facesse./ Hospitum pietas liabet hic candorque fidesque,/ Hos tibi, qui Parocho cliarus, cupis esse, sodales/)ungito, Musei vectesque pátere videbis. GYULAI É. 1996 (Alkalmak) 67-70. p.
