Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)
Gyula Éva: Helyek és helyszínek egy kora újkori mezővárosban. Miskolc topográfiája a 16-17. században
A miskolci dolgozószoba ajtaján, 1612 Itt ez a tiszteletes ház régtől múzsái szentély, Távozzék a kaján dübögés az isteni háztól. Menhelye ez a kegyes jellemnek, a hitnek, a jónak, Társaidul válaszd eme három erényt, ha a papnak Kedves akarsz lenni, s feltárul a múzsái ajtó. A református prédikátorok háza a templom és papmalma közelében, a joghatóságuk alatt álló zsellérek utcájának végén állt (a 17. század elején mint földesuraktól követelik vissza a Papszerre szökött jobbágyaikat a prédikátoroktól régi uraik), átörökítetve ennek a Szinva-parti helynek a középkorban kialakult egyházi centrum funkcióját. Az ide épített (valószínűleg középkori eredetű) iskoláról az újkorban már a források is megemlékeznek, s azt mutatják, hogy a parókia (illetve az első prédikátor háza) és az iskola telke szomszédos volt. 1641-ben zsellértelket ad a város tanácsa Varga Mátyásnak „az főpap udvara mellett az schola ellenében". 76 De a templom közelében lakott a „papszeresi harangozó" (1573) is. 77 A Papszer egészen a Szinváig futott le, 1670-ben Dőry András itt „az Szinyva mellett György kovács háza ellenében, mely hivatik az Egyházszeren", zálogosít el egy házat Csöge Jánosnak. 78 Az 1563-as urbárium a Papszerrel és Pecével együtt említi a Tót utcát is. A Városkönyv az 1630-as években többször is ad házhelyet a papszeresi Tót utca házai között, de a Kötelkönyvben ez az utca már nem szerepel (1702). Miskolc 1812-es térképén a Tót utca a Pece környékén szerepel, ezért a papszeresi Tót utca talán az itteni egyházszerre vonatkozik. Ilyen nevű utca több helyen is van a késő középkori, kora újkori mezővárosokban (pl. Gyöngyös 79 , Tétény, Pásztó, Szerencs, Sátoraljaújhely, Sárospatak 80 ), ezért a miskolci Tót utca a magyarországi városfejlődés és településrend általános kérdését veti. Feltehetően Miskolcon is középkori eredetű, de betelepítése, akárcsak az Újvárosé (amelynek talán része volt a középkor végén), vagy a többi zsellérutcáé, a forrásokban nem követhető, ezért nem igazolhatjuk azt a feltevést, hogy a miskolci Tót utca a szláv telepítési joggal kapcsolatos. 81 Miskolcon egyértelműen kitűnik városszéli, zsellérutca jellege, ami a város szőlőművelésével, nagy népességeltartó erejével függhet össze, mivel a Miskolctól északra fekvő gömöri, szepesi vidékek kevésbé termékeny vidékeiről a mezőváros idevonzotta a mezőgazdaság igényelte munkaerőt (2. ábra). 76 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 1. köt. 264. p. 77 VÁROSKÖNYV 101. sz. 78 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501 /b. IV. 20. 79 1546: Tód utca. SZAKÁLY F. 1984.149. p. 80 HALAGA, 0.1967.144-145. p. 81 HALAGA, 0.1967., HALAGA 1975.112-114. p.
