Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)

Gyula Éva: Helyek és helyszínek egy kora újkori mezővárosban. Miskolc topográfiája a 16-17. században

már nemesi kúriák is állnak itt, 1676-ban Poroszlay János Újváros utcai lakóházát (dornum suam residentialem) szeretné Fáy Ferenc és felesége Monaky Katalin megszerezni.

24 Az Újváros központja, a Boldogasszony templom a református vallásra való áttérés után már nem szerepel egyházi intézményként, talán az 1544-es felégetés után nem is épül újjá. A város egyházi életének két középkori centrumából az egyik évszázadokra eltűnt, de a 18. században a katolikus vallás ismételt térnyerésével a ferences rend ezen a helyen építi fel rendházát és templomát, melyeknek alapításakor erős hangsúlyt helyez a katolikus kontinuitás elvére. A Boldogasszony templom romjai megérik a 18. századot, mementóként hordozva egy város és egy plébánia emlékét, melyek több száz évig szolgálták az újvárosiakat. 1690-ben a vármegyei jegyzőkönyv ír egy házról „ Újváros nevű utcában, a puszta templomhoz közel" illetve „az puszta templomnál lévő" utcáról.

25 A puszta templom nemcsak viszonyítási pont, hanem a városkép meghatározó eleme is az újkor elején, hiszen tudatos városrendezés hiányában egy magyar mezőváros közterén évszázadokig meredezhettek a múlt romjai a városképet is elcsúfítva, talán azzal az egyedüli „haszonnal", hogy a kváderkövek és faragott darabok közeli és ingyenes kőbányaként szolgálhattak a környékbelieknek. Az újvárosi templomhoz hasonlóan a másik középkori épület, a Szent György kápolna is elveszítette funkcióját a reformáció térhódításával. A Miskolc hegyének tetejére épített templomocska (vagy inkább romos épülete) a 17. században már csak viszonyítási pont az Avason, az 1620-as években a Városkönyvbe több pincét jegyeztek be a „kápolna alatt", illetve egy szőlőt 1647-ben a „kápolnán felül".

16 A romok megérték a 19. századot, bár leírás nem maradt róluk. Miskolc 1817-es térképén a kápolna kör alakú alaprajza még azonosítható az Avastetőn a város lakott széle és a határ találkozásánál. A középkori egyházi épület olyannyira fontos rész volt Miskolc városképének, hogy 1699-ben a Szentgyörgyöt így nevezi meg Aszalay Ferenc egy záloglevelében: „a Miskolczi Kápolnahegy nevű Promontorium".

27 Amint az Újváros nevét, a templom titulusát is utcanév hordozta tovább: a Boldogasszony utca, amely valószínűleg a templomhoz vezetett az Óvárosból-Piacról már a középkorban, összekötve a két városrészt, a Szinva -mentét a Pece partjával. 1672-ben Miskolczi János és felesége Zabari Zsuzsanna nemesek tiltakoznak „szomszédságbeli és vérségbeli kettős jussoknak" megsértése miatt, mivel nemes Baksai Dorkó (Szabó Péter özvegye) a Boldogasszony utcai „romladozott és kidüllő félben való házát" eladja egy Zemplén megyei nemesnek, Petrák Miklósnak.

28 24 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/a. 9. köt. 292-293. p. 25 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/a. 12. köt. 50-51. p. 26 GYULAI É. - TÓTH P. 1993. 23. p. 27 B.-A.-Z. m. Lt. XIII-14. XXVI/30. 28 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/a. 9. köt. 73. p.