Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)

Gyula Éva: Helyek és helyszínek egy kora újkori mezővárosban. Miskolc topográfiája a 16-17. században

Hasonló, a piacot az Újvárossal összekötő utcaként gondoljuk a Czikó utcát is. Névadója a valószínűleg Gömör megyéből (Cikóházáról) Miskolcra menekült nemes, Czikóházi János, aki 1563-ban az uralkodónak írt kérvényében mondja el, hogy a Fülek ostroma után a török elől Miskolcra menekülvén itteni nemesek jószágán húzódott meg, már az ötödik helyen lakik.

29 Az 1563-as urbáriumban már az Újvárosban összeírt 4 nemesi házat az ő neve alatt veszik fel (hasonlóan a Nógrádból menekült Peliny Mihályhoz), így a Czikó utca valószínűleg ehhez a kúriához vezetett a Piacról az Újváros felé. 1592-ben nemes Czikóházi István Újváros utcai házát Rudolf király felmenti minden közteher alól és megnemesíti.

30 A kúria első tulajdonosa, Czikóházi János egyike volt a diósgyőri urak servitorainak az 1560-as évek elején, s a városi és a vármegyei közéletben is ismert személy lévén, neve egy olyan utcának lehetett megkülönböztető jele, ahol miskolci megtelepedésekor még kevés nemesi ház feküdt, ellentétben a Piaccal. 1679-ben nemes Túróczi Szabó Miklós Czikó utcai házát északról Eötvös Mihályé, délről a Király háza határolja,

31 ami az utca észak-déli fekvésére mutat, míg a Derék utca kelet-nyugati fekvésű. Míg az újkor elején az urbárium tanúsága szerint - alig volt az Újvárosban nemesi telek, a 17. században éppen a Czikó utcán lesz a nemesi ingatlanok egyik sűrűsödési pontja. 1666-ban egy vármegyei perben nemes Bakonyi János özvegye, Kis Erzsébet panaszolja, hogy a Czikó utcán lévő nemes, szabad házára, melynek északról és délről is nemes emberek a szomszédai, nemes Vas Pál és felesége Zsóry Judit „hatalmasul reá menvén... reá és bele szállottanak" ?

2 A Czikó utca nem vetekedhetett az előkelőbb Piaccal, amelyből nyílt, de talán ezért volt itt könnyebb ingatlant szerezni, s ezért lehetett a 17. században Miskolcra beköltöző nemesek egyik kedvelt célpontja. Az 1680-as években nemes Trencsényi György vette itt meg a diósgyőri uraktól Sandal Szabó János házhelyét a nemes Poroszlay Mihályé mellett, s házat épített rajta, amint szomszédja Tállyai Szabó János és egy másik itteni lakos, nemes Septei András vallja 1700-ban. A tanúk azt is tudják, hogy a Szepessy Páltól vett házhely a Chernel-részhez tartozik, vagyis a piactól északra fekvő telkeket zálogosították el Cherneleknek.

33 A Czikó utcát nevezték Német utcának is, a „Német vagy Czikó utczában" zálogosít el egy telket Haller Györgyné özvegye, Nyáry Borbála 100 forintért Szabó Mihálynak.

34 Az újkorban megjelent Czikó utcával ellentétben a Piacról észak felé nyíló másik sor, a Mészár utca és folytatása, a Fábián utca már a középkori topográfiában is szerepelt. Hogy az ősi Fábián utca a városból a határ felé vezető egyik út, igazolja, hogy itt áll a Fábián-kapu, amelyen kívül a 17. században már beltelkek is vannak. A Fábián-kapu nemcsak a település (egykori) lakott részének és az appertinentiáknak, pincéknek szolgál határul, hanem a birtokoknak is. 29 MOL NRA 723/35 30 SZENDREI J. 1866-1911. II. köt. 116. p. 31 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/a. 9. köt. 583. p. 32 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/d XIV. I. 36. és 501/d. XXIII. I. 21. 33 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/a. 14. köt. 982. és 501/c. XVII. I. 78. 34 SZENDREI J. 1866-1911. II. köt. 225-226. p.