Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)
Gyula Éva: Helyek és helyszínek egy kora újkori mezővárosban. Miskolc topográfiája a 16-17. században
uczájában" van. 17 1712-ben Esterházy Pál nádor az egri káptalannal összeíratja a diósgyőri uradalom telkeinek 16-17. századi inscriptióit, amelyben a gyakran szereplő főutcát Nagy utcának (in piatea Majori) nevezik, 18 valószínűleg a Derék szót fordítva le latinra. A hosszú Derék vagy Piac utcát már a 16. században megosztják, s keleti végét, amely valószínűleg a csabai-szentpéteri országúttal érintkezett Alsó Piacnak nevezik, itt áll a pálosok kúriája (a közelben malommal) a 15. század elejétől, melyet 1572-ben úgy említenek, mint a város utcájának alsó részén, az Alsópiacon álló, több épülettel rendelkező ház és malom (unam domum aedificia habentem in inferiori piatea ejusdern oppidi Alsópyach nuncupata, aedificatam rursus cum uno molendino). 19 1584-ben Miskolc város tanácsának jegyzőkönyvébe, az 1569-től vezetett Városkönyvbe is úgy írják be, hogy Tót Antalné, Anna asszony eladja Kovács Mártonnak „az minemű háza vagyon az Alsópiacon"'. 20 Ez a megkülönböztetés mutatja: a Piac előkelő, felső része a másik, nyugati, Hunyad utca felőli része volt, amelyen Diósgyőr felé juthatott ki a város lakója. A Derék-Piac valószínűleg az utcának ezen „felső" végét jelenthette. A Piacot vagy egy részét nevezték Piacszer néven is (1610), 21 mint más miskolci utcákat is, talán a piaci telkek végében álló zsellérházakat jelölve. A Piac vagy Derék utca nemcsak a miskolci piacoknak helyt adó főutcája a városnak, hanem a Diósgyőr felé vezető országút is, amely az uradalom központja, az egykori királyi rezidencia, de jelentőségéből, fényéből, állagából az újkorban napról-napra veszítő vár felé vitt. 1637-ben említik a Derék utcában Nyíry Benedek pusztáját, melynek szomszédságában keletről Kalyó Gergely pusztája, nyugatról Karácsony Miklós háza, „délrűl pedig az ország utya vagyon". 22 A másik középkori város utcanévként él tovább egészen a legújabb időkig. Az Újváros utca az egykori városrész magjában húzódott az újvárosi Boldogasszony templom mellett. 1573-ban még beírnak a Városkönyvbe egy újvárosi házat, 1597-ben Szatócs Mihály kénytelen újvárosi puszta házhelyét eladni 40 forintért, valószínűleg váltságdíja megszerzéséhez, „minthogy esett volt a tatárok kezében", de itt inkább már csak a középkori város helyéről van szó. Bár az Újváros megszűnik külön igazgatású városként egzisztálni az újkorban, a település jobbágy telkeinek egykori összetartozásának, együttes kimérésének emléke a külsőségekben is tovább él. 1572-ben az újvárosiak visszavesznek a Holtsajó között egy rétet János diáktól, megadva neki azt a 10 forintot, amelyet ő adott érte, mivel „városul" (a várostól) kapta. 23 De Miskolc első telekkönyvében, az 1702-es Kötelkönyvben is többször említik az „újvárosi földeket" a szántóföldek között, igazolva, hogy a középkori város telkeit az appertinentiákkal együtt az Óvárostól külön (vagy később) mérték ki. A 17. században 17 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501 /a. 9. köt. 618-619. p. 18 MOL NRA 266/3 19 MOL P 108 Fas. L. 1 235. Reposit. 2° VÁROSKÖNYV 225. sz. 21 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a 1. köt. 169. p. 22 B.-A.-Z. m. Lt. Acta Nobilitaria 1269. Zabary 23 VÁROSKÖNYV 79., 82., 433. sz.
