Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)

Gyula Éva: Helyek és helyszínek egy kora újkori mezővárosban. Miskolc topográfiája a 16-17. században

uczájában" van. 17 1712-ben Esterházy Pál nádor az egri káptalannal összeíratja a diósgyőri uradalom telkeinek 16-17. századi inscriptióit, amelyben a gyakran szereplő főutcát Nagy utcának (in piatea Majori) nevezik, 18 valószínűleg a Derék szót fordítva le latinra. A hosszú Derék vagy Piac utcát már a 16. században megosztják, s keleti végét, amely valószínűleg a csabai-szentpéteri országúttal érintkezett Alsó Piacnak nevezik, itt áll a pálosok kúriája (a közelben malom­mal) a 15. század elejétől, melyet 1572-ben úgy említenek, mint a város utcájá­nak alsó részén, az Alsópiacon álló, több épülettel rendelkező ház és malom (unam domum aedificia habentem in inferiori piatea ejusdern oppidi Alsópyach nuncupata, aedificatam rursus cum uno molendino). 19 1584-ben Miskolc város taná­csának jegyzőkönyvébe, az 1569-től vezetett Városkönyvbe is úgy írják be, hogy Tót Antalné, Anna asszony eladja Kovács Mártonnak „az minemű háza vagyon az Alsópiacon"'. 20 Ez a megkülönböztetés mutatja: a Piac előkelő, felső része a má­sik, nyugati, Hunyad utca felőli része volt, amelyen Diósgyőr felé juthatott ki a város lakója. A Derék-Piac valószínűleg az utcának ezen „felső" végét jelent­hette. A Piacot vagy egy részét nevezték Piacszer néven is (1610), 21 mint más miskolci utcákat is, talán a piaci telkek végében álló zsellérházakat jelölve. A Pi­ac vagy Derék utca nemcsak a miskolci piacoknak helyt adó főutcája a város­nak, hanem a Diósgyőr felé vezető országút is, amely az uradalom központja, az egykori királyi rezidencia, de jelentőségéből, fényéből, állagából az újkorban napról-napra veszítő vár felé vitt. 1637-ben említik a Derék utcában Nyíry Be­nedek pusztáját, melynek szomszédságában keletről Kalyó Gergely pusztája, nyugatról Karácsony Miklós háza, „délrűl pedig az ország utya vagyon". 22 A másik középkori város utcanévként él tovább egészen a legújabb idő­kig. Az Újváros utca az egykori városrész magjában húzódott az újvárosi Bol­dogasszony templom mellett. 1573-ban még beírnak a Városkönyvbe egy újvá­rosi házat, 1597-ben Szatócs Mihály kénytelen újvárosi puszta házhelyét eladni 40 forintért, valószínűleg váltságdíja megszerzéséhez, „minthogy esett volt a tatá­rok kezében", de itt inkább már csak a középkori város helyéről van szó. Bár az Újváros megszűnik külön igazgatású városként egzisztálni az újkorban, a tele­pülés jobbágy telkeinek egykori összetartozásának, együttes kimérésének emlé­ke a külsőségekben is tovább él. 1572-ben az újvárosiak visszavesznek a Holtsajó között egy rétet János diáktól, megadva neki azt a 10 forintot, amelyet ő adott érte, mivel „városul" (a várostól) kapta. 23 De Miskolc első telekkönyv­ében, az 1702-es Kötelkönyvben is többször említik az „újvárosi földeket" a szántóföldek között, igazolva, hogy a középkori város telkeit az apperti­nentiákkal együtt az Óvárostól külön (vagy később) mérték ki. A 17. században 17 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501 /a. 9. köt. 618-619. p. 18 MOL NRA 266/3 19 MOL P 108 Fas. L. 1 235. Reposit. 2° VÁROSKÖNYV 225. sz. 21 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a 1. köt. 169. p. 22 B.-A.-Z. m. Lt. Acta Nobilitaria 1269. Zabary 23 VÁROSKÖNYV 79., 82., 433. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom