Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)

Csesznák Ildikó: A miskolci belvárosi református templom története az alapkőletételtől annak felszenteléséig

szélességű és 9 sukk magasságú ablak szükségességét írja elő, amelynek 6-6 fligelje

32 vörösfenyőből fog elkészíttetni, darabonként 7, összesen 63 Rhénesforintért. A második pontban szereplő három kisebb ablak szélessége 4, magassága pedig 7 sukk kell hogy legyen. Elkészítésüket darabonként 6, összesen 18 Rhénesforintért fogják vállalni. Az utolsó megrendelés egyetlenegy 6 sukk szélességű és 9 sukk magasságú ablakra vonatkozik, amelynek árát 7 Rhénesforintban határozták meg. Az ezzel kapcsolatos következő információ 1807-ből való, amikor is a templom karjában való feljárásra szolgáló ablakokra vas zsalugáterek felrakását rendeltették el. Az ajtókról a bejegyzések nem tartalmaznak semmilyen érdemleges adatot, az ajtófelekről viszont megtudhatjuk egy 1807-ben kelt határozatból, hogy faragott kövekből kellett őket elkészíteni. A belső tér legnagyobb részét alkotó székekről a következő adatok állnak rendelkezésünkre: végeiket vörösfenyőből vagy tölgyfából, az üléseket, a karokat, a könyöklőket és a vendéglábakat fehérfenyőből készítették, a tiszturak székeit pedig fedéllel is ellátták. Az első nagyobb megrendelés 1796-ban, a második pedig Bede István, Fülep Mihály, Hamari János és Kósa Ferenc hivatalos asztalosmesterek kmevezésének évében, 1807-ben történt. Hasonlóan az ajtók esetéhez, az Úrasztalról sem bőkezűek források. Mindössze egyetlen bejegyzés maradt fenn 1796-ból, amely arról határoz, hogy vörösfenyőből kell megcsináltatni. Az építkezés teljes befejezése után a templom Kádas utca felőli ajtaja felé, kemény kőre, aranyozott betűkkel a következő bejegyzést írták. „AZ IGAZ ISTEN TISZTELETÉRE 1808. ESZTENDŐBEN." A felszentelés napját november 19-re tűzték ki, amelyet már az októberi konzisztóriális gyűlésen eldöntötték. Szent András hava lázas munkával telt el az egyháztanács részéről, ugyanis mindössze néhány napjuk maradt arra, hogy elintézzék a még felmerülő problémákat. Szinte az utolsó pillanatban, a november 13-i gyűlésen döntötték csak el az ülések módját az egyes karok alatt. A napkeleti vagy Czikó utca felől való rész félig a férfiaké, míg a napnyugatról való egész rész az asszonyi nemé lesz. A tiszteletes urak székei előtt levő két szék az előkelőbb uraságok számára hagyatik fenn. Az északi ajtó, vagyis a Kádas utca felől való szakasz a vármegyei tisztviselőknek, az eklézsiai elöljáróknak, a közönségesebb uraságoknak, a városi magisztrátusnak és a többi konzisztóriális személyeknek tartatik fenn. A többi szakasz a közönséges renden lévő hívek számára különbség nélkül hagyatik fenn. Az asszonyi rendre nézve, az úri renden lévő asszonyságok részére az egyházfiak székei előtt való két elsőbb székek, valamint a prédikáló székkel ellenben levő elsőbb szék rendeltetik. A prédikális urak feleségeinek és családjainak az északi ajtó, vagyis a Kádas utca felől való szakaszban a második szék jelöltetik ki. A közönséges renden lévő tehetősebb és szegényebb asszonyok és famíliájuk, illetve a szolgá32 Kereszrmerevítő az ablakokon, az ajtóknál ugyanezt filungnak nevezik