Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)
Nagy Magdolna: Miskolc város gazdálkodása a XVII. század első felében
A másik befolyásoló tényező a város megváltakozása, 2 amely az 1702,, 1731. és 1744. évben megkötött szerződések miatt jelentős adósságokba vitte a várost. Előadásom témájába nem tartozik bele a megváltakozás anyagi vetületének részletezése. A gazdálkodás szempontjából az lényeges elsősorban, hogy kimutatható-e a bevételek lényeges csökkenése, ill. változott-e jelentős mértékben a bevételi és a kiadási oldal aránya az említett, a lakosság anyagi helyzetét lényegesen befolyásoló quantumok miatt. A kérdés pontosabb megválaszolása még további kutatásokat igényel, de azt már most megállapíthatjuk, hogy a Rákóczi-szabadságharc utáni időszakban a korábbi töredékére csökkentek a pénzbevételek, ebben az egyik legfontosabb tényező éppen az említett megváltakozás lehetett. A fenti kérdésekre, általában Miskolc város gazdálkodására vonatkozóan elsősorban a számadáskönyvek nyújtanak támpontot. Ebből az időszakból szinte valamennyi évből rendelkezésre állnak az ilyen típusú források, amelyek elkészítésére a tanács határozatai kötelezték a városgazdákat 3 Hiányosságaik azonban vannak, rendszerük nem egységes és előfordul, hogy pl. a tisztségmegváltás címén befizetett két hordó bor nem szerepel a feljegyzésekben, holott a jegyzőkönyv megemlíti. 4 A másik leginkább használható forrást a városi jegyzőkönyvek jelentik, amelyekből elsősorban a statútumok nyújtanak segítséget. A munkát jelentősen megkönnyíti, hogy a határozatok gyűjteményét nyomtatásban is használhatjuk. Mielőtt rátérnék néhány konkrét adat ismertetésére, meg kell jegyeznem, hogy az összes bevétel pénzben történő meghatározása némi gondot jelent. Az egyik Összetevő ugyanis a bor, amelynek csak a mennyiségét jegyezték fel, a minőségét nem, holott az ára - tehát a beszámítás alapja - éppen a minőség függvénye volt. Az általam kiemelt három év (1705., 1710. és 1725.) adatai jelentős különbségeket mutatnak. 5 A pénzbeli bevétel 1806,47 forint, 5629,11 forint, ill. 753,94 forint. Hagyományosan magas a forintban kifejezett összegben a korcsmáktól, vagy más módon a borból származó jövedelem aránya. 1705-ben pl. 73%-ot a borbíró adott át készpénzben, 1710-ben 75,6% az ilyen bevétel (csak a város korcsmáinak bor rovás kiváltása az összes pénzbeszedés 46,2%-a). 1725ben 31,8%, a csökkenés oka további kutatást igényel. Az említetteken kívül, 2 A miskolci Kötelkönyv. Közreadja: TÓTH Péter. B.A.Z. megyei Levéltári Füzetek Z2. Miskolc, 1986. 1702-re vonatkozóan. A megváltásra általában: SZENDREI J. 1886-1911. 2. köt. 483-520. p. 3 TÓTH Péter: Miskolci statútumok 1573-1755. B.A.Z. Megyei Levéltári Füzetek 13. köt. Miskolc, 1981. Pl. 1736. Az elszámolni nem tudó számadó szolgát a bíró, jószágainak lefoglalása mellett, vasra is verettetheti, tekintet nélkül a nemesi előjogokra. 36. p. Eredeti: B.-A.-Z. M. Lt. IV. 1501/a. 2. köt. 481. p. 4 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a.1. köt. 590. p. : „Város gazdaságnak avagy kincstartóságnak terhes szolgálattyátul megváltakozott Papszeresi Csizmadia István fizetett a városnak két hordó jó borokat." Ez a tétel nem szerepel Bodgál Pál 1705. évi számadáskönyvében. 5 B.-A.-Z. M. Lt. IV. 1501/f-d. 20. köt. Bodgál Pál városgazda számadáskönyve 1705-ből. 24. köt. Forrai András városgazda számadáskönyve 1710-ből. 28. köt. Jósvai Gombkötő János városgazda számadáskönyve 1725-ből.
