Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)

Ö. Kovács József: Társadalomtörténeti kérdések és források a 18. századi Miskolc példáján

mennyiségek valóságosak, ez a csökkenés-tendencia további vizsgálatra ösztönözhet. Erre itt csak azt a példát említem meg, miszerint az ismertetett összeírásainkhoz képest az 1715. évi országos adóösszeírás Miskolcra vonatkozó adatai az eddigiektől mennyire eltérőek. Például a borral rendelkező élcsoportban, az első 20 fő között csupán Erdélyi Miklós nevét tudjuk azonosítani.

12 Egyéb összeírások Kiválasztott forrásaink keletkezési idejéhez, az 1710-es évekhez képest egyik távolabbi összeírásunk 1730-ból most csupán jelzésértékű lehet.

13 Arra voltam kíváncsi, hogy 15-20 évvel később milyen névanyaggal találkozhatunk, illetve kik alkotják az adófizetőket? S azok közül is kik a legtöbb adót fizetők? 4. sz. mellékletünkben a 200 dénárnál többet fizetők nevét olvashatjuk. Futólagos áttekintés alapján is látható és joggal feltételezhető, hogy Miskolc korabeli társadalma egyáltalán nem mozdulatlan. Hipotézisünk szerint mind a külső helyekről történő betelepedés, mind pedig a belső társadalmi átrétegződés jelentős volt. 6. számú táblázat Adóösszegek és adófizetők 1715-ben 408 -200 dénár 33 fő 6% 199 -150 54 9 149 -100 87 15 99 -50 312 54 49 -18 90 16 Összesen: 576 fő 100% Forrás: IV.1501/b. 46.d. sz. n. 6. sz. táblázatunk adatai alapján egy valóságos hierarchikus társadalmi piramis képe rajzolódik ki, amelynek szélesnek mondható alsó bázisa van, majd őket követi a több adót fizetők fokozatosan szűkülő rétege. Utalva a korábbi nagyságrendi sorainkra, bizonyossággal állapítható meg, hogy a jelentősebb nemesi vagyonok tulajdonosai alkották szinte teljes egészében az 1710-es évek városi vezetői körét, tanácsát.

u így például az 1708 előtt bírói tisztséget betöltő Seres György, akinek a nevét oly gyakran olvashattuk, továbbra is sikeres gaz12 Vö. IV. 501/b. 90. k. Ezt és egyéb összeírásokat tartalmazó számítógépes adatbázisunk megtalálható a megyei levéltárban. Az 1715-1720. évi összeírásokra lásd Faragó Tamás: Gondolatok az 1715-20. évi országos adóösszeírás népesség- és társadalomtörténeti célú felhasználásáról. (Forráskritika, forráskiadvány-kritika és kritika-kritika.) Kézirat. 13

IV. 1501/b. 46. d. sz. n. 14 Tóth Péter szívességének köszönhetően használhattam fel a Török Sándor által készített 1703-1711 közötti tanácstagi névsort. Végül Ö Kovács Mártont is meg kell említenem, aki több összeírás névegyezletésben segített.