Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)
MISKOLC IPAR-, KERESKEDELEM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Lénárt Béla: Pedagógusok és közművelődés Miskolcon (1868-1919)
dések pedagógiai-nevelési vonatkozásaiba. Mint szülők, pedig akár gyakorlati következtetéseket is levonhattak saját nevelési módszereikkel kapcsolatban. 92 Egy-két más irányú téma: Dr. Kovács Gábor a természetes nevelésről írott cikkéről már szót ejtettünk. Ez az írás indította el a túlterhelésről folyó vitát. Schönbrunn Márk izr. tanító a pedagógiai pszichológia néhány kérdését ragadta meg az érzelmek és érzések, valamint a jellem iskolai neveléséről szóló cikksorozataiban . 93 A század első évtizedében Bilkey Zékány Tivadar állami elemi iskolai igazgató elméleti munkássága vált ismertté. Bilkey a szülői ház nevelését éppúgy vizsgálat és kritika tárgyává tette, mint a város elmaradott közoktatási viszonyait, vagy a vizsgák anakronisztikus rendszerét, de foglalkozott a gyermekvédelem nevelési feladataival is. 94 Az utóbbi gondolatokat később többen újra felvetették. Kenyeres Károly tanító 1912-ben részletesen elemezte a gyermekvédelem helyzetét, s javaslatot tett az ún. „patronage csoportok" felállítására. 95 A 10-es évek elejének kimagasló elméleti és gyakorlati alakja volt Bíró Sándor állami iskolai tanító, majd igazgató, aki Miskolcon egy speciális kézimunka, az ún. „szlöjd" oktatása kapcsán fejtett ki széles körű elméleti munkásságot, publicisztikai és gyakorlati tevékenységet. Elemzéseivel, javaslataival a lapok hasábjain sokszor találkozunk. Munkásságáról később ejtünk néhány szót. 96 A középiskolai tanárok színvonalasabb, tudományos szintű elméleti és közírói tevékenysége több esetben túlmutatott a város kulturális életén. Kemenyeczky Kálmán meséit, Goethe fordításait, Porcs János Zsocke német elbeszélő műveinek fordítását Budapesten adták ki. 97 Kimondottan Miskolc város közművelődésével foglalkozott Gálffy Ignác 1905-ben megjelent kis könyvecskéje: Közművelődési Egyesületeink feladatairól címmel. 98 írásainak további részét a Közművelődési és Múzeum Egyesület évkönyveiben találjuk meg. 99 92 Lásd: Lénárt Béla: Pedagógiai törekvések Borsod alsó fokú népiskoláiban 1868-1918. id. tanulmán y! ort J ^ ó Borsodmegyei Lapok 1896. III. 27/25; III. 31/26; IV. 3/27. sz. Schönbrunn Márk: Az érzés pedagógiai szempontból. Uo. 1896. V. 22/41; V. 24/45; Schönbrunn M.: A jellem fejlesztése iskoláinkban. 94 Miskolczi Napló 1909. VIII. 17/186. sz. Bilkey: Gyermeknevelésünk. IX. 19/213. sz. Bilkey: Tanügyi állapotaink. XII. 29/296. sz. Bilkey: A gyermekek idegessége. VI. 9/129. sz. Bilkey: Vizsg k. Uo. 1911. IV. 16/88. sz. Bilkey: Gyermekvédelmi gondolatok stb. 95 Ellenzék 1912. XI. évf. VIII. 16.79. sz. Kenyeres K: Gyermekvédelmi gondolatok. 96 Borsodmegyei Lapok: 1911. XI. évf. VI. 4. (127 Birtf S.: Munkaszeretetre nevelés a gyermekotthonban X. 15. 236. Kevés az iskola. Uo. 1913.1.19., 15. sz. Biró: Új irány: A modern pedagógia útján. I. 26., 21. sz. Ua. II. 16., 39. sz. Ua. Közlemény 1-3. rész. 97 HOM Porcs hagyaték 1895-ös közgyűlési titkári beszámoló. 98 Lásd 1. sz. jegyzet! 99 Lásd 3. sz. jegyzet!
