Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

MISKOLC IPAR-, KERESKEDELEM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Lénárt Béla: Pedagógusok és közművelődés Miskolcon (1868-1919)

A napilapok, évkönyvek, önálló művek mellett fontos szerepet játszottak a pedagógia népszerűsítésében a középiskolák és elemik évkönyvei is. A század végéig főleg a középiskolai (gimnáziumok, polgárik), a századfordulótól (különösen a város községi iskolájának létrejötte után) azonban már a népiskolák is sorra adták ki intézményeik belső életéről szóló, ugyanakkor rendszeres pedagógiai jellegű tanulmányokat is tartalmazó könyvecskéiket. A figyelmesen olvasó szülők bő utalásokat találhattak gyermeknevelési problémáikra. A szerkesztő pedagógusok közül Bayai Armand, Csorba György, Gálffy Ignác, Mózes Imre, Putnoky István, Sclesinger Ármin neveire kell utalnunk, akik e területeken is igyekeztek kihasználni a pedagógiai ismeretterjesztés lehetőségeit.

100 A közművelődés egy különleges területéről is ejtsünk néhány szót. Az oktatási intézmények kiállítási tevékenységét is ide kell sorolnunk, mert a bemutatott munkák a gyermekek egyik nevelési területének: a munkára nevelésnek eredményeit reprezentálták. A kiállítások szervezésének megszállott apostola Biró Sándor tanító volt. A gyermektanulmányozási mozgalom „munkaiskola" elképzeléseit akarta megvalósítani. Ennek érdekében propagálta az akkor bevezetésre kerülő kézimunkát, a szlöjdöt. Egyik elméleti cikkében fejtette ki, hogy az új kézimunka alapelve és gyakorlata nagyszerűen beilleszthető a gyermektanulmányozási mozgalom rendszerébe, s ahogyan a gyermeki jellem fejlődéséről a feljegyzések, úgy a gyermekek produktivitásának fejlődéséről a szlöjd munkák tanúskodnak, melyeket kiállításokon kell a nagyközönség elé tárni, hogy a szülők is meggyőződhessenek gyermekeik munkásságáról. 1911- ben rendeztek először a városban szlöjd-kiállítást a Kun József úti állami iskolában, melyet június 18-án a Kézimunkára Nevelő Országos Egyesület elnöke Guttenberg Pál és Hidvégi tanfelügyelő nyitottak meg. A kiállításon hihetetlenül nagy anyag (7000 db) szerepelt, és rendkívül nagy sikert aratott, a sajtóban osztatlanul dicsérték Birót. 1912- ben az izr. Erzsébet iskolában mutatták be a gyermekek munkáit,

101 1913-ban pedig valóságos kiállítási láz kerítette hatalmába a várost. A diósgyőri vasgyári iskola jún. 15-én megnyitott termeiben lOáOOO db papír, fa, agyagmunkát csodálhattak a nézők.

102 Hamarosan a ref. főgimnázium, az érseki leánynevelő intézet, a ref. felső leányiskola, a polgári fiúiskola, a központi (Szenti István úti) állami elemi iskola, a női ipariskola és az Erzsébet izr. elemi folytatták a sort.

103 1914 márciusában már a miskolci városháza adott otthont 350 napközis tanuló szlöjd munkáiban.

104 1 oo Elemi iskolai évkönyveket adtak ki: izraelita, községi, majd állami, a református és róm. kath. iskolaszékek ill. gondnokságok. 101 Miskolczi Napló 1911. VI. 20., 138. sz. Szlöjd. 102 Uo. 1913. XI. 30/276. sz. Tanítóink sikere. VI. 15/136. sz. Női kézimunka az iskolai év végén. Kiállítás. 103 Uo. 1913. VI. 20/140., VI. 21/141., VI. 22/142. sz. cím nélkül. Kiállítás. 104 Miskolczi Estilap 1914. III. 18. 63. Szlöjdkiállítás a városházán.