Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)
A RÉGIÓ GAZDASÁG-, TÁRSADALOM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Udvari István-Viga Gyula: Jobbágyi kötelességek és életmód Zólyom megyében a 18. század derekán
JOBBÁGYI KÖTELESSÉGEK ÉS ÉLETMÓD ZÓLYOM MEGYÉBEN A XVIII. SZÁZAD DEREKÁN UDVARI ISTVÁN-VIGA GYULA Az ocsovai Bél Mátyás és a breznóbányai Herman Ottó emlékének A magyar történeti, emberföldrajzi és etnográfiai kutatás lényegében egyetért annak megítélésében, hogy a növényföldrajzi zónák határával is egybeeső magyar-szlovák nyelvhatár egy része életmódban, műveltségben is erősen eltérő régiókat választ el egymástól. 1 Ez akkor is így van, ha a tradicionális szlovák és magyar műveltség elemeinek elterjedési izoglosszái számos vonatkozásban nem esnek egybe a nyelvhatár vonalával. Az elmúlt századokban sok területen zárt erdőségek, a mezőgazdálkodásra mostoha adottságú tájakhoz való alkalmazkodás évszázadok alatt a Felföld megyéinek sajátos életmódját, gazdasági képét formálta meg, ami azonban része volt a történeti Magyarország egésze gazdaságának, s intenzíven kapcsolódott össze a délebbi területek termelési rendjével is. 2 Jóllehet a magyar-szlovák nyelvhatártól északra fekvő megyék tevékenységi formái, a jobbágy-paraszti termelés szerkezete s maga az egész gazdasági-műveltségi modell sajátos átmeneti zónán, a síkvidék és a nyelvhatár közé eső domb- és hegyvidék övezetén vezetődik át, vizsgálata, hasonlóan az említett átmeneti zóna ugyancsak sajátos szerkezetű modelljéhez, ma még igen sok feladatot ad a kutatás számára. Alig ha vitás, hogy ebben döntő szerepet játszott a szlovák területek leszakadása a korábbi centrális zónáról, méghozzá olyan időszakban, amikor az egész nagy területet, mint egységes térszerkezetet és gazdasági modellt vehette volna szemügyre a kutatás benne a Trianon után erősödő magyar, és megszülető szlovák néprajz. (Az emberföldrajz korábban megalkotta ezt az egységes képet, s ez összefüggött a századelő etnográfiájának értelmezésével is. 3 ) Nem tagadhatjuk persze, hogy részben Trianon, részben pedig a bécsi döntések után a magyar tudományosság zömében korrekt modellt rajzolt a Kárpát-medence centrális területének és marl Kádár László 1943.76-78.; Paládi-Kovács Attila 1984.61-73. 2 Kósa László 1990.287. skk.; Viga Gyula 1990. fyö. Choinoky Jenőén.; Bátky Zsigmond 1905.173-237.
