Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)
A RÉGIÓ GAZDASÁG-, TÁRSADALOM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Udvari István-Viga Gyula: Jobbágyi kötelességek és életmód Zólyom megyében a 18. század derekán
ginális zónájának térszerkezetéről, azok összeműködéséről és összetartozásáról, maguk az adott történeti pillanatok azonban hosszú időre a hazai tudományok művelői előtt is bezárták ezeket a könyveket, illetve megakadályozták eredményeik tudományos hasznosítását. 4 Magunk bizonyosak vagyunk abban, hogy egy rendeződő, saját korlátain felülemelkedő közép-európai viszonyrendszer ezen munkák eredményeit egy újtípusú regionális összeműködés részesévé avathatja majd. Jelen munka része egy nagyobb tanulmány-fűzérnek, ami a Felföld zömében szlovák lakta megyéjének az 1767-1774 között készült úrbéri bevallásainak feldolgozásával igyekszik megrajzolni a régió gazdasági-műveltségi modelljét, s a Kárpát-medence centrális területével egykor meglévő kapcsolatait, nagy figyelmet szentelve annak, hogy a kettő mennyire önálló, eltérő struktúra, s milyen szálakon befolyásolták egymás fejlődését. 5 Az úrbérrendezés-előkészítő investigatio forrásértékéről, felhasználásáról, annak sokrétű információ-értékéről korábban már számos munka megemlékezett, 6 erre itt most nem térünk ki. Jelen munka Zólyom vármegye fassióinak elsősorban a 2. és 3. kérdésekre adott feleleteiből táplálkozik, s azt vizsgálja, hogy az úrbéri szolgáltatások köre milyen tevékenységekre volt érvényes, s azok együttesen milyen gazdasági szerkezetet, modellt körvonalaznak a sajátos adottságú vármegye területén. Forrásunk nem alkalmas teljes kép megrajzolására, de annak felvázolására igen, hogy a földesúri szolgáltatások miként épülnek be az életmód egészébe, s mindezek bizonyos életmód-stratégiákat is körvonalaznak. Az, hogy a kamarai vagy a magánföldesúri, majorsági gazdálkodás mit merít a jobbágynépesség tevékenységéből, az az utóbbiak életmódjához is adalékokkal szolgál, s mozaikkockákat ad a Felföld szlovák falvainak valamint német és szlovák városainak-mezővárosainak működéséhez. Bizonyos, hogy ez egészében eltérő forma, mint a magyar nyelvterület népességének életmódja, de számos részletében közös azzal, s olyan nagyforgalmú közlekedőfolyosó, mint a Garam völgye össze is kapcsolta azokat egymással. Úgy véljük, hogy adataink, ha olykor töredékesek is, hasznosak lehetnek a további kutatások számára, hiszen a magyar nyelvű szakirodalomban Zólyom vármegye még a többi felföldi megyékhez viszonyítva is, igen szegényesen fordul elő. A jobbágynépesség sokszínű tevékenységének bemutatása pedig egyértelműen árnyalja azt a tudást, ami a feudális kor utolsó évszázadáról rendelkezésünkre áll. Különösen igaz ez a kamarai erdő-, bánya-, és iparvidékek népességére, kiknek tevékenysége ugyancsak sajátos forma, de jelen volt 4 Fodor Ferenc 1928. 347-386.; Fodor Ferenc-Teleki Pál-Cholnoky Jenő 1928.; Prinz Gyula-Teleki Pál én. II. kötet; A Fodor-Teleki-Cholnoky-féle térképre Frisnyák Sándor hívta fel a figyelmünket, amit hasonlóan sok más segítségéhez - ezúton köszönünk meg. 5 Takács Péter-Udvari István 1989. 359-381.; Takács Péter-Udvari István 1990. 327-378.; Takács PéterUdvari István 1990. 209-225.; Takács Péter-Udvari István 1992.; Udvari István 1991.; Ezeken kívül több tanulmány van sajtó alatt, egyebek mellett jelen munka szerzőinek írása Sáros megye XVIII. századi életmódjáról a Népi kultúra-Népi társadalom 1993. évi kötetében. 6 Összegzően: Takács Péter 1991.
