Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

A RÉGIÓ GAZDASÁG-, TÁRSADALOM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Tóth Péter: Kóborlás és letelepedés (A magyarországi cigányok feudális kori történetéhez)

KÓBORLÁS ÉS LETELEPEDÉS (A magyarországi cigányok feudális kori történetéhez) TÓTH PÉTER A cigányság magyarországi megjelenését a 14. századra kell tennünk. E század második felétől kezdve ugyanis már elég gyakran találkozunk a forrásokban olyan hely- és személynevekkel, amelyek biztosan ebből a népnévből származtathatóak,

1 bár meg kell jegyezni, hogy főleg a birtokos nemes családok által viselt Cigány nevek nem feltétlenül a származásról tanúskodnak - hiszen éppen a nemesi névadásra jellemzőek az úgynevezett "nem hízelgő jelentésű" nevek

2 -, viszont egyértelmű bizonyítékai a népismeretnek. A birtokosok mellett az egyéb állapotú személyekre - így például 1398-ból egy Cigány dictusra, aki conditionalis volt,

3 vagy 1389-ből egy Cigány Györgyre, aki már jobbágytelken lakott

4 - utaló, ha nagyon ritkán, de mégis felbukkanó adatok azt a benyomást keltik, hogy ezeknek a legelőször beszivárgó csoportoknak a tagjai közül néhány évtized elteltével már többen minősíthetők megtelepedetteknek. Az 1410-es évektől megszaporodó és jellegükben is megváltozó források fényében már teljes egészében kibontakozik előttünk a cigányok vándorlása és életmódja. A Magyarországon ekkor még jobbára csak keresztül vonuló, de császári menleveleket nyert - és éppen ezek alapján azonosítható - csoportok néhány éven belül Nyugat-Európa legkülönbözőbb pontjain tűnnek fel, s életmódjuk (vagy inkább megélhetési módjuk) következtében kerülnek szinte azonnal konfliktusba a helyi lakossággal és a hatóságokkal egyaránt.

5 Nagyon valószínű azonban, hogy nem minden csoportjuk vándorolt tovább: az itt maradók közül ugyancsak a kóborlók-vándorlók tűnnek inkább a szemünk elé az irodalomból is jól ismert királyi menleveleiknek köszönhetően.

6 Ebben az időszakban hallunk először híreket a későbbi kutatások által hagyományosnak minősített cigány foglalkozásokról: a lovakkal való kereskedésről,

7 a kovácsTomka Miklós, 1983. 37. p. Kálmán Béla, 1973. 201. p. Mályusz Elemér (szerk.) 1951-1958.1. köt. 5426. sz. Mályusz Elemér (szerk.) 1951-1958.1. köt. 944. sz. Wlisloczki Henrik, 1893. 361-362. p. Heiczinger János, 1978.157-161. és 226-227. p. stb. Mezey Barna — Pomogyi lászló — Tauber István, 1986.13. és 76-77. p. Mezey Barna — Pomogyi László — Tauber István, 1986. 56. p.