Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

A RÉGIÓ GAZDASÁG-, TÁRSADALOM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Nagy Magdolna: A Rákóczi-szabadságharc árnyoldala (Terhek és sérelmek Borsod vármegyében 1703-1706 között)

vezéséhez is hozzáfogott. Csakúgy, mint a katonaság rendszere, az élelem és más szükséges dolgok előteremtésének módja is fokozatosan alakult ki. Még hiányzott a megfelelő intézményrendszer, ami miatt a kivetés és a végrehajtás, az ellenőrzés is akadozott. Kezdetben alkalomszerű, esetleges volt az élelem kérése, éppen a közelben állomásozó katonák ellátását célozta. Ez a módszer azt is jelentette, hogy vizsgált térségünk gondoskodott elsősorban a hadsereg igényeinek kielégítéséről a szabadságharc elején, hiszen - mint korábban említettük - ebben az időben Felső-Magyarország jelentette a központot. így a beszerzési, adózási rendszer kialakulásának idejére jelentős károkat szenvedtek az itteni megyék. Nem meglepő tehát, hogy már ekkor megjelentek a megyék követei a fejedelemnél terheik enyhítését kérve.

5 Ugyanakkor Rákóczi nehezteléséről is értesítették a megyéket a késedelmes vagy elmaradt szállítások miatt. Borsod megyét Bercsényi Miklós rótta meg engedetlenségéért: - „Jóllehet, az előtt már mind követ attyafiai által s mind pátens levelem alkalmatosságával kegyelmetek harmad nap alatt való compareálássát indicaltam vala, mind az által okát mondhassam e renitentiának? Nem tudom, hogy ennyire abseritálta kegyelmetek megjelenését. Azért mivel az Méltóságos Fejedelemnek is nehézségét vettem kegyelmetek késedelmeskedésse miatt (. . .) még ezen levelem által minden óra s nap halogatás nélkül egész vármegyéstül az táborra be jőjön (. . .). Az hadak számára való élésnek is adminisztratióját, hogy annyira késlelteti, csudálkozom, oka ne legyek, ha nyargalókkal effectuálására kell compellálnom."

6 Amint látjuk, a katonaság kiállítását sem hajtották végre első szóra, de erre a problémára a tanulmány későbbi fejezetében térünk vissza. A késedelmes, részleges teljesítés problémája végigkísérte a szabadságharcot, a commissariatus felállítása nem változtatott rajta. A kivetés azonban egyszerűbb, központilag irányított lett. Rákóczi Ferenc rendelete és tájékoztatása az említett hivatal felállításáról 1703 novemberében érkezett a megyéhez: „Hogy az mostani régi el hanyatlott szabadságunknak helyre állítására czélozó igyekezetünk annál jobban mehessen elő, mind a' végre gyűlt hadaink subsistentiájok, tartások iránt való provisiónak modálitási jobb rendel, a nemes vármegyék s úgy a' szegénységnek is nagyobb könnyebségével minden confúsiók el távozta tása nélkül practical tathassanak, rendeltük nemzetes vitézlő Darvas Ferencz hívünket a Tisza s Duna között lévő nemes vármegyékben, városokban s egyéb helyekben is fő commissariusnak. A' mint hogy így értvén a' nemes vármegye említett hívünk iránt tett resolutiónkat, intimállyuk valamelly naturálékrúl (akár vágó széna, abrak, kenyér vagy penig liszt légyen az) a' nemes vármegyére parantsolatunkbúl, úgy szekér s vonó marha, egyéb ezen ország szükséges dolgainak promotióját néző administrátiókrúl, dispositiókat 'B.-A.-Z. m. Lt. ÍV. a 501

/B: II. I. 267. A követküldözgetésre utal Rákóczi fejedelem Borsod vármegyéhez, írott levele 1704. január 27-én. B.-A.-Z. m. Lt. IV. a. 501/b. II. I. 257. Bercsényi Miklós levele Borsod vármegyéhez 1703. szeptember 28-án.