Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

A RÉGIÓ GAZDASÁG-, TÁRSADALOM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Nagy Magdolna: A Rákóczi-szabadságharc árnyoldala (Terhek és sérelmek Borsod vármegyében 1703-1706 között)

ennek utánna fog venni, agnoscálván azon tisztségben tőlünk állíttatott hívünkkel lenni, ki adott dispositiói szerint a' nemes vármegye kivántató (. . .) repartititót tévén, a' szerint is azt táborunkban administráltatni admaturállya. Hogy penig mind a' quietántiákban, mind annak utánna a' computusokon eshető fogyatkozások abbúl a nemes vármegyének következhető kárai praeoccupáltathassanak, szükséges a nemes vármegyének szüntelenül maga tagjai közzül említett fő commissarius hívünk mellett táborunkon tartani, hogy mind a' kivántató dispositiókat jobb rendivel jó idején a' nemes vármegyének kezéhez szolgáltassa, mind egyéb iránt is tiszti s kötelessége szerint a Commissariátuson kivántató dolgait folytathassa, mellyet is a' nemes vármegye elkövetni igyekezzék."

7 A levél alapján tehát tévedésnek ítélhetjük azt a megállapítást, amely szerint végig Keczer Sándor alá tartozott a megye.

8 A fenti bizonyítékon kívül a fejedelem másik közlése is cáfolja ezt a megállapítást. 1705-ben ugyanis figyelmeztette Borsodot Keczer Sándor parancsának teljesítésére, „jóllehet, nemes vármegye az eő kegyelme districtussában nem számláltatik."

9 A provinciális főcommissarius Kajáli Pál rendelkezéseivel pedig 1705-től találkozunk. Többnyire a fenti tisztviselők közölték a vármegyével az igényeket, fokozatosan a portaszámok alapján. A menstrualis impositio többnyire kenyeret, búzát vagy lisztet, húst vagy vágó állatot, zabot és „fennálló" szekereket jelentett. Az országos szintű rendezés csak 1704. november 13-án következett be, addig lényegesen nagyobb és változóbb igényeket kellett teljesíteni. Egy néhány hónappal korábbi kivetés szerint például 5000 darab kenyeret, 600 kassai köböl lisztet, 70 kila zabot, 80 vágót és 50 fennálló szekeret követeltek a megyétől.

10 A kialakulatlanságot bizonyítja a következő hónapi kötelezettség: 290 darab, egyenként 2 mázsás vágó, 800 köböl liszt, 140 köböl zab. „Egyéb konyhabéli mindennemű vectuáléknak meg szerzése, ser és borbéli kedveskedése bizatik a tekintetes nemes vármegyére."

11 Amint látjuk, az állatok esetében azok súlyát is meghatározták. Erre azért volt szükség, mert „némelly nemes vármegyék ollyan vágót adminisztráltak, mellyeknek ketteje egy vágóban alig accep tá 1 ta tha tnék. "

12 Ekkoriban is előfordult, hogy a menstrualis imposition kívül kellett szekereket és élelmet küldeni. Az ilyen szolgáltatást még a többinél is nehezebben teljesítette a megye, ami miatt a fejedelem neheztelését vonta magára. Rákóczi egyenesen a háború elvesztését helyezte kilátásba a borsodi késlekedés miatt: B.-A.-Z. m. Lt. ÍV. a. 501/b. II. I. 264. sz. Rákóczi Ferenc levele Borsod vármegyéhez 1703. november 13-án. Bánkúti Imre: Hadellátás és hadtápszervezet Rákóczi hadseregében. Rákóczi-tanulmányok. Szerkesztő: Köpeczi Béla-Hopp Lajos-R. Várkonyi Ágnes. Bp. 1980.177. o. B.-A.-Z. m. Lt. IV. a. 501/b. II. I. 434. sz. Rákóczi fejedelem levele Borsod vármegyéhez 1705. december 4-én. 'B.-A.-Z. m. Lt. ÍV. a. 501/b. II. I. 434. sz. Rákóczi Ferenc levele Borsod vármegyéhez 1704. május 18-án. B.-A.-Z. m. Lt. IV. a. 501/b. II. I. 286. Darvas Ferenc levele Borsod vármegyéhez 1704. június 15-én. B.-A.-Z. m. Lt. IV. a. 501/b. II. I. 286. Darvas Ferenc levele Borsod vármegyéhez 1704. június 15-én.